The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

V. KÖNYV

AZ EGYHÁZ ANYAGI JAVAI

 

IV. CÍM

A KEGYES INTÉZKEDÉSEK ÁLTALÁBAN ÉS A KEGYES ALAPÍTVÁNYOK

(Kánon 1299 – 1310)

 

1299. kán. - 1. §. Aki a természetjog és a kánonjog alapján javairól szabadon rendelkezik, javait hagyhatja kegyes célokra akár élők közti, akár halál esetére szóló intézkedéssel.

2. §. Az egyház javára tett halál esetére szóló intézkedésekben, ha lehetséges, meg kell tartani a világi jog szerinti formaságokat; ha ezeket elhagyták, az örökösöket figyelmeztetni kell arra, hogy kötelesek teljesíteni az örökhagyó akaratát.

1300. kán. - A javaikat akár élők közti, akár halál esetére szóló intézkedéssel kegyes célra adományozó vagy hagyó hívők törvényesen elfogadott akaratát igen gondosan teljesíteni kell még a javak kezelésének és felhasználásának módját illetően is, az 1301. kán. 3. §-a előírásának fenntartásával.

1301. kán. - 1. §. Az összes, akár halál esetére szóló, akár élők közti kegyes intézkedéseknek az ordinárius a végrehajtója.

2. §. Ennél a jogánál fogva az ordinárius felügyelhet és köteles is felügyelni még látogatás útján is arra, hogy a kegyes intézkedéseket teljesítsék, a többi végrehajtók pedig feladatuk végeztével neki kötelesek számot adni.

3. §. A végintézkedésekhez fűzött olyan záradékokat, melyek az ordináriusnak ezzel a jogával ellentétesek, úgy kell tekinteni, mintha nem is fűzték volna őket a végintézkedéshez.

1302. kán. - 1. §. Aki bizalmiként kegyes célra akár élők közti intézkedés, akár végrendelet alapján javakat vett át, köteles erről az ordináriust értesíteni, és megjelölni neki az összes ilyen ingó vagy ingatlan javakat a hozzájuk kapcsolódó terhekkel együtt; ha pedig ezt az adományozó kifejezetten és teljesen megtiltotta, ne fogadja el a bizalmi megbízatást.

2. §. Az ordináriusnak meg kell követelnie, hogy a bizalmi javakat biztonságba helyezzék, és felügyelnie kell a kegyes intézkedés végrehajtására az 1301. kán. szerint.

3. §. Valamely szerzetes intézmény vagy az apostoli élet valamely társasága egyik tagjára bízott bizalmi javak szempontjából, ha az illető javakat egy helynek, egyházmegyének vagy azok lakóinak szánták, illetve kegyes célok támogatására adták, az 1. és 2. §-ban említett ordinárius a helyi ordinárius; máskülönben pápai jogú klerikusi intézményben vagy az apostoli élet pápai jogú klerikusi társaságaiban a nagyobb elöljáró, más szerzetes intézményekben pedig az illető tag saját ordináriusa.

1303. kán. - 1. §. A jogban kegyes alapítvány néven szerepelnek:

1. az önálló kegyes alapítványok, vagyis a dolgok olyan együttesei, melyeket a 114. kán. 2. §-a szerinti célokra szántak, és amelyeket az illetékes egyházi hatóság jogi személlyé tett;

2. a nem önálló kegyes alapítványok, vagyis a valamely hivatalos jogi személynek bármi módon adott olyan anyagi javak, melyekhez az a teher járul, hogy a részleges jogban megszabandó hosszú időn keresztül, évi jövedelmükből miséket kell mondani és más meghatározott egyházi cselekményeket kell végezni, vagy másképpen kell a 114. kán. 2. §-ában említett célokat szolgálni.

2. §. Ha a nem önálló kegyes alapítvány javait a megyéspüspöknek alárendelt jogi személyre bízták, az idő leteltével az 1274. kán. 1. §-ában említett intézet céljára kell fordítani azokat, hacsak az alapító ettől eltérő szándékát kifejezetten ki nem nyilvánította; máskülönben az alapítvány javai magára a jogi személyre szállnak.

1304. kán. - 1. §. Ahhoz, hogy egy jogi személy valamely alapítványt érvényesen elfogadhasson, az ordinárius írásbeli engedélye szükséges; ezt csakis akkor adja meg, ha előbb törvényesen meggyőződött arról, hogy a jogi személy mind a most elvállalásra váró új kötelezettségnek, mind a már elvállaltnak eleget tud tenni; különösen ügyeljen arra, hogy a jövedelmek teljesen megfeleljenek a hozzájuk kapcsolt terheknek, a hely és a vidék szokása szerint.

2. §. Az alapítványok létesítésével és elfogadásával kapcsolatos egyéb feltételeket a részleges jognak kell megszabnia.

1305. kán. - Az alapítványi adomány címén juttatott pénzt és ingó javakat rögtön az ordinárius által jóváhagyandó, biztos helyen kell elhelyezni abból a célból, hogy ezt a pénzt vagy az ingó javak értékét megőrizzék, és ugyanannak az ordináriusnak az érdekeltek és saját gazdasági tanácsa meghallgatása után kialakított józan ítélete szerint mielőbb biztonságosan és hasznosan befektessék az illető alapítvány javára, a teher kifejezett és külön említésével.

1306. kán. - 1. §. Az alapítványokat, még ha élőszóban tették is őket, írásban kell rögzíteni.

2. §. Az okmány egyik példányát az egyházmegyei hivatal levéltárában, a másikat pedig annak a jogi személynek a levéltárában kell biztonságosan őrizni, melyhez az alapítvány tartozik.

1307. kán. - 1. §. Az 1300-1302. és az 1287. kán. előírásainak megtartásával a kegyes alapítványokból fakadó terhekről készítsenek táblázatot, és helyezzék el látható helyen, nehogy a teljesítendő kötelezettségek feledésbe merüljenek.

2. §. A 958. kán. 1. §-ában említett könyvön kívül legyen egy másik könyv is, melyet a plébánosnál vagy az igazgatónál kell őrizni; ebbe jegyezzék be az egyes kötelezettségeket, teljesítésüket és a miseadományokat.

1308. kán. - 1. §. A misekötelezettségek leszállítása, melyet csak megfelelő és szükséges okból szabad megtenni, az Apostoli Szentszéknek van fenntartva, az itt következő előírások tiszteletben tartásával.

2. §. Ha az alapítványi okmányokban kifejezetten ez áll, az ordinárius a jövedelmek csökkenése miatt leszállíthatja a misekötelezettségeket.

3. §. A megyéspüspöknek joga van leszállítani a jövedelmek csökkenése miatt, amíg ez az ok fennáll, a hagyományként vagy bármilyen más módon önállóként alapított miséket az egyházmegyében törvényesen megszabott miseadomány mértéke szerint, feltéve, hogy senki sincs, aki a miseadomány növelésére köteles, és akiktől ez eredményesen követelhető.

4. §. Ugyanő jogosult az egyházi intézményeket terhelő misekötelezettségek vagy hagyományok leszállítására, ha a jövedelmek már nem elegendőek az illető intézmény saját céljának megfelelő szolgálatára.

5. §. A 3. és 4. §-ban említett hatalommal rendelkezik a pápai jogú klerikusi szerzetes intézmény legfőbb elöljárója is.

1309. kán. - Az 1308. kán.-ban említett hatóságok jogosultak ezenkívül arra is, hogy a misekötelezettségeket arányos okból az alapítványban megszabottól különböző napra, templomba vagy oltárra tegyék át.

1310. kán. - 1. §. A hívők kegyes célú intézkedéseit, ha erre az alapító kifejezetten felhatalmazta, az ordinárius - csakis megfelelő és szükséges okból - leszállíthatja, mérsékelheti vagy megváltoztathatja.

2. §. Ha a megszabott kötelezettségek teljesítése a jövedelmek csökkenése vagy más ok miatt, teljesen a vagyonkezelők hibáján kívül, lehetetlenné vált, az ordinárius az érdekeltek és saját gazdasági tanácsa meghallgatása után, és a lehető legjobban megtartva az alapító szándékát, méltányosan csökkentheti ezeket a kötelezettségeket, kivéve a misekötelezettségek leszállítását, mert erre az 1308. kán. előírásai az irányadók.

3. §. Egyéb esetekben az Apostoli Szentszékhez kell folyamodni.

 

top