The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

V. KÖNYV

AZ EGYHÁZ ANYAGI JAVAI

 

III. CÍM

A SZERZŐDÉSEK, KÜLÖNÖSEN AZ ELIDEGENÍTÉS

(Kánon 1290 – 1298) 

 

1290. kán. - Amit a világi jog az adott területen a szerződésekkel kapcsolatban akár általánosságban, akár különösen elrendel, továbbá amit teljesítésükkel kapcsolatban előír, azt az egyház kormányzói hatalmának alárendelt dolgok vonatkozásában a kánoni jog alapján ugyanazokkal a hatásokkal meg kell tartani, hacsak nem ellenkeznek az isteni joggal, vagy a kánoni jog másként nem rendelkezik, továbbá fenntartva az 1547. kán. előírását

1291. kán. - A jog szerint illetékes hatóság engedélye szükséges azoknak a javaknak az érvényes elidegenítéséhez, amelyek törvényes kijelölés alapján valamely hivatalos jogi személy állandó vagyonát képezik, és értékük a jogban meghatározott összeget meghaladja.

1292. kán. - 1. §. A 638. kán. 3. §-ának fenntartásával, amikor az elidegeníteni kívánt javak értéke a püspöki konferencia által a saját területe számára meghatározandó legkisebb és legnagyobb összeg között van, az illetékes hatóság az, amelyet a jogi személy saját szabályzata meghatároz, ha a megyéspüspöknek alá nem rendelt jogi személyről van szó; egyébként az illetékes hatóság maga a megyéspüspök, a gazdasági tanács, a tanácsok testülete és az érdekeltek hozzájárulásával. A megyéspüspöknek magának is szüksége van ezek hozzájárulására ahhoz, hogy elidegeníthesse az egyházmegye javait.

2. §. Ha azonban olyan dolgokról van szó, melyek értéke meghaladja a legnagyobb összeget, vagy fogadalomból az egyháznak ajándékozott, illetve művészileg vagy történelmileg értékes dolgokról, akkor az elidegenítés érvényességéhez a Szentszék engedélye is szükséges.

3. §. Ha az elidegeníteni kívánt dolog felosztható, az elidegenítési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni annak már korábban elidegenített részeit; különben az engedély érvénytelen.

4. §. Azok, akiknek a javak elidegenítésében tanácsukkal vagy beleegyezésükkel részt kell venniük, csakis akkor adják tanácsukat vagy beleegyezésüket, ha előzőleg pontosan értesültek mind annak a jogi személynek a gazdasági helyzetéről, amelynek javait el akarják idegeníteni, mind pedig a már megtörtént elidegenítésekről.

1293. kán. - 1. §. Azoknak a javaknak az elidegenítéséhez, melyek értéke a meghatározott legkisebb összeget meghaladja, szükséges továbbá:

1. valamilyen megfelelő ok, pl. sürgős szükség, nyilvánvaló hasznosság, kegyesség, segítő szeretet vagy más súlyos lelkipásztori indok;

2. az elidegenítendő dolog írásbeli felbecsülése szakértők részéről.

2. §. A törvényes hatóság által előírt egyéb óvintézkedéseket is meg kell tartani, nehogy az egyházat károsodás érje.

1294. kán. - 1. §. A dolgot általában nem szabad az értékbecslésben megjelölt árnál alacsonyabb áron elidegeníteni.

2. §. Az elidegenítésből származó pénzt vagy biztonságosan be kell fektetni az egyház javára, vagy az elidegenítés céljának megfelelően ésszerűen fel kell használni.

1295. kán. - Az 1291-1294. kán. szerinti követelményeket - melyekhez a jogi személyek szabályzatát is hozzá kell igazítani - nemcsak az elidegenítésre nézve kell megtartani, hanem minden olyan más ügyletre nézve is, amely révén a jogi személy vagyonjogi helyzete rosszabbá válhat.

1296. kán. - Ha egyházi javakat a kellő kánoni formaságok nélkül idegeníte-nek el, de az elidegenítés a világi jog szerint érvényes, az illetékes hatóságnak kell az összes körülmények érett megfontolása után eldöntenie, hogy indítanak-e pert az egyház jogainak érvényesítésére, s ha igen, személyi vagy dologi keresettel éljenek-e, és hogy ki indítsa a pert és ki ellen.

1297. kán. - A püspöki konferenciára tartozik, hogy a helyi körülmények figyelembevételével szabályokat állapítson meg az egyházi javak bérbeadásával, különösen pedig az illetékes egyházi hatóságtól beszerzendő engedéllyel kapcsolatban.

1298. kán. - Hacsak a dolog nem nagyon kis jelentőségű, az egyházi tulajdont nem szabad saját vagyonkezelőjének vagy a vagyonkezelő negyedfokú vagy annál közelebbi rokonának vagy sógorának eladni vagy bérbe adni az illetékes hatóság külön írásbeli engedélye nélkül.

 

top