AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VI. KÖNYV

BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK
AZ EGYHÁZBAN

II. RÉSZ

AZ EGYES BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNYEK
ÉS AZ ÉRTÜK RENDELT BÜNTETÉSEK

IV. CÍM

BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNYEK MÁS JÓ HÍRE ELLEN
ÉS A HAMISÍTÁS BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNYE

(Kánon 1390 – 1391)

1390. kán. – 1. §. Aki a gyóntatót az 1385. kán.-ban említett büntetendő cselekmény címén egyházi elöljárónál hamisan feljelenti, önmagától beálló egyházi tilalomba esik, és ha klerikus, felfüggesztésbe is.

2. §. Aki egyházi elöljáróhoz más rágalmazó feljelentést terjeszt be valamilyen büntetendő cselekmény címén, vagy másképpen sérti meg törvénytelenül más jó hírét, megfelelő büntetéssel büntetendő az 1336. kán. 2-4. § előírása szerint, amelyhez ezenkívül cenzúra is hozzáadható.

3. §. A rágalmazót arányos elégtétel adására is kényszeríteni kell.

1391. kán. – A büntetendő cselekmény súlyossága szerint az 1336. kán. 2-4. § szerinti megfelelő büntetéssel büntetendő:

1. aki hamis egyházi közokiratot készít, vagy valódit megváltoztat, elpusztít, elrejt, vagy hamis, illetve megváltoztatott egyházi közokiratot használ;

2. aki más hamis vagy megváltoztatott okiratot használ egyházi ügyben;

3. aki egyházi közokiratban hamis dolgot állít.