The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VI. KÖNYV

BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK AZ EGYHÁZBAN

 

I. RÉSZ

A BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNYEK ÉS A BÜNTETÉSEK ÁLTALÁBAN

 

II. CÍM

A BÜNTETŐ TÖRVÉNY ÉS A BÜNTETŐ PARANCS

(Kánon 1313 – 1320)

 

1313. kán. - 1. §. Ha a büntetendő cselekmény elkövetése után a törvény megváltozik, a tettes számára kedvezőbb törvényt kell alkalmazni.

2. §. Ha a későbbi törvény eltörli a törvényt vagy legalább a büntetést, a büntetés rögtön megszűnik.

1314. kán. - A büntetés többnyire utólag kimondandó, vagyis a tettest nem sújtja addig, amíg ki nem rótták rá; van azonban önmagától beálló büntetés is, mely az elkövetőt magának a büntetendő cselekmény elkövetésének a tényénél fogva sújtja, ha ezt a törvény vagy a parancs kifejezetten elrendeli.

1315. kán. - 1. §. Akinek törvényhozói hatalma van, büntető törvényeket is hozhat, továbbá saját törvényeivel megfelelő büntetést fűzhet az isteni vagy a felsőbb hatóság által hozott egyházi törvényhez, megtartva illetékességi körének határait a terület vagy a személyek vonatkozásában.

2. §. A törvény meghatározhatja maga a büntetést, vagy rábízhatja annak meghatározását a bíró józan megítélésére.

3. §. A részleges törvény az egyes büntetendő cselekményekre az egyetemes törvényben megszabott büntetésekhez másokat is hozzáfűzhet; ezt azonban csakis nagyon súlyos szükségből tegye. Ha pedig az egyetemes törvény meghatározatlan vagy fakultatív büntetést helyez kilátásba, a részleges törvény ehelyett meghatározott vagy kötelező büntetést írhat elő.

1316. kán. - A megyéspüspöknek legyen gondja arra, hogy amennyire lehetséges, ugyanabban a városban vagy ugyanazon a vidéken egyforma büntető törvényeket hozzanak, ha ilyenek kibocsátása szükséges.

1317. kán. - Büntetéseket olyan mértékben rendeljenek, amilyen mértékben valóban szükségesek az egyházfegyelem megfelelőbb biztosítása érdekében. Klerikusi állapotból való elbocsátást azonban részleges törvénnyel nem lehet elrendelni.

1318. kán. - Önmaguktól beálló büntetéseket a törvényhozó ne helyezzen kilátásba, hacsak esetleg egyes olyan szándékos büntetendő cselekmények esetére nem, amelyek vagy igen súlyos botrányt okozhatnak, vagy utólag kimondandó büntetésekkel hatékonyan nem büntethetők; cenzúrákat pedig, különösen kiközösítést, csakis a legnagyobb mérséklettel és csak igen súlyos büntetendő cselekmények esetére rendeljen.

1319. kán. - 1. §. Amilyen mértékben valaki kormányzati hatalmánál fogva külső fórumon parancsokat adhat ki, olyan mértékben parancs útján kilátásba helyezhet meghatározott büntetéseket is, az örökre szóló jóvátevő büntetések kivételével.

2. §. Büntető parancsot csakis a dolog érett megfontolása után és az 1317. és 1318. kán.-ban a részleges törvényekről kimondott rendelkezések megtartásával adjanak ki.

1320. kán. - Mindabban, amiben a szerzetesek a helyi ordináriusnak vannak alárendelve, a helyi ordinárius büntetésekkel fenyítheti őket.

 

top