AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

V. RÉSZ

ELJÁRÁSI MÓD KÖZIGAZGATÁSI FELFOLYAMODÁSOK
ÉS PLÉBÁNOSOK ELMOZDÍTÁSA
VAGY ÁTHELYEZÉSE ESETÉN

I. SZAKASZ

 FELFOLYAMODÁS KÖZIGAZGATÁSI HATÁROZATOK ELLEN

(Kánon 1732 – 1739)

1732. kán. – A jelen szakasz kánonjainak a határozatokról szóló rendelkezéseit alkalmazni kell minden egyedi közigazgatási intézkedésre, amelyet peren kívül külső fórumon hoznak, kivéve azokra, melyeket maga a római pápa vagy maga az egyetemes zsinat ad ki.

1733. kán. – 1. §. Igen kívánatos, hogy ha valaki úgy érzi, hogy egy határozat sérelmes a számára, ne támadjon vita közte és a határozat szerzője között, hanem maguk közt közösen igyekezzenek méltányos megoldást keresni, esetleg tekintélyes emberek közvetítésének és fáradozásának igénybevételével, hogy így a vitát alkalmas módon elkerüljék vagy megszüntessék.

2. §. A püspöki konferencia elrendelheti, hogy minden egyházmegyében hozzanak létre olyan állandó hivatalt vagy tanácsot, melynek feladata, a magától a püspöki konferenciától megállapítandó szabályok szerint, méltányos megoldásokat keresni és javasolni; még ha a konferencia nem rendeli is el, a püspök létesíthet ilyen tanácsot vagy hivatalt.

3. §. A 2. §-ban említett hivatal vagy tanács különösen akkor végezze tevékenységét, ha a határozat visszavonását kérték az 1734. kán. szerint, és a felfolyamodási határidő még nem telt le; ha pedig a határozat ellen felfolyamodást terjesztenek be, maga az elöljáró, aki a felfolyamodásról dönt, szólítsa fel a felfolyamodót és a határozat szerzőjét, valahányszor reményt lát a sikerre, hogy keressenek ilyen megoldást.

1734. kán. – 1. §. Mielőtt valaki felfolyamodást terjeszt be, írásban kell kérnie magától a kibocsátótól a határozat visszavonását vagy módosítását; ennek a kérésnek a beterjesztése egyben a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek is számít.

2. §. Ezt a kérést a határozat szabályszerű közlésétől számított hasznos tíz nap záros határidőn belül kell benyújtani.

3. §. Az 1. és 2. § szabályai nem érvényesek:

1. a püspöknek alárendelt hatóságok által hozott határozatok ellen a püspökhöz való felfolyamodásra;

2. az olyan határozat elleni felfolyamodás beterjesztésére, mellyel hierarchikus felfolyamodást döntenek el, hacsak a döntést nem a püspök hozta;

3. az 57. és 1735. kán. szerinti felfolyamodások beterjesztésére.

1735. kán. – Ha a határozat szerzője az 1734. kán.-ban említett kérvény megkapása után harminc napon belül új határozatot közöl, mellyel vagy módosítja korábbi határozatát, vagy úgy dönt, hogy a kérést elutasítja, a felfolyamodási határidők az új határozat közlésétől számítanak. Ha pedig harminc napon belül nem dönt semmit, akkor a határidők a harmincadik naptól számítanak.

1736. kán. – 1. §. Olyan ügyekben, amelyekben a hierarchikus felfolyamodás felfüggeszti a határozat végrehajtását, ugyanilyen hatása van az 1734. kán.-ban említett kérésnek is.

2. §. A többi esetekben, hacsak a határozat szerzője nem rendelte el az 1734. kán.-ban említett kérvény kézhezvételétől számított tíz napon belül a végrehajtás felfüggesztését, a felfüggesztés időközben kérhető annak hierarchikus elöljárójától, de ez utóbbi csak súlyos okból rendelheti el, mindig ügyelve arra, nehogy a lelkek üdvössége kárt szenvedjen.

3. §. Ha a határozat végrehajtását a 2. §. szerint felfüggesztették, és ezután felfolyamodást terjesztenek be, az, akinek a felfolyamodásról döntenie kell, az

1737. kán. 3. §-a szerint határozzon arról, hogy a felfüggesztést megerősíti-e vagy visszavonja.

4. §. Ha a megszabott határidőn belül nem terjesztenek be semmilyen felfolyamodást a határozat ellen, a végrehajtásnak az 1. vagy 2. § szerinti időközben foganatosított felfüggesztése magától véget ér.

1737. kán. – 1. §. Aki úgy találja, hogy egy határozat sérelmes a számára, a határozat kiadójának hierarchikus elöljárójánál bármilyen megfelelő okból felfolyamodással élhet; a felfolyamodást magának a határozatnak a szerzője előtt lehet beterjeszteni, aki köteles azt rögtön továbbítani az illetékes hierarchikus elöljárónak.

2. §. A felfolyamodást hasznos tizenöt nap záros határidőn belül kell beterjeszteni. A határidő az 1734. kán. 3. §-ában említett esetekben a határozat közlésének napjától számít, a többi esetekben pedig az 1735. kán. szerint számítandó.

3. §. Azokban az esetekben is, amikor a felfolyamodás magától nem függeszti fel a határozat végrehajtását, és nem rendelték el a felfüggesztést az 1736. kán.

2. §-a szerint sem, az elöljáró súlyos okból mégis elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, ügyelve, nehogy a lelkek üdve kárt szenvedjen.

1738. kán. – A felfolyamodónak mindig joga van ügyvédet vagy képviselőt alkalmazni a felesleges időhúzás elkerülésével; sőt hivatalból rendeljenek ki ügyvédet, ha a felfolyamodónak nincsen ügyvédje, és az elöljáró szükségesnek ítéli; ám az elöljáró mindig elrendelheti, hogy a felfolyamodó maga jelenjen meg és válaszoljon a kérdésekre.

1739. kán. – Az az elöljáró, aki a felfolyamodásról dönt, az ügynek megfelelően nemcsak megerősítheti vagy érvénytelennek nyilváníthatja a határozatot, hanem meg is semmisítheti, vissza is vonhatja, vagy ha alkalmasabbnak látja, módosíthatja, mással helyettesítheti vagy ellenkező intézkedéssel hatályon kívül helyezheti.