The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

 

III. RÉSZ

EGYES KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

 

I. CÍM

A HÁZASSÁGI ELJÁRÁSOK

(Kánon 1671 - 1707)

 

III. FEJEZET (kánon 1697 - 1706)

A MEGKÖTÖTT ÉS EL NEM HÁLT HÁZASSÁG ALÓLI FELMENTÉSÉRT FOLYÓ ELJÁRÁS

1697. kán. - Kizárólag a házastársaknak vagy azok egyikének van joga - akár a másik fél akarata ellenére is - kérni a megkötött és el nem hált házasság alóli felmentés kegyét.

1698. kán. - 1. §. Egyedül az Apostoli Szentszék dönt a házasság elhálatlanságának tényéről és arról, hogy van-e megfelelő ok a felmentés megadására.

2. §. A felmentést pedig csak a római pápa adja.

1699. kán. - 1. §. A felmentési kérelem elfogadására illetékes a kérelmező lakóhelyének vagy pótlakóhelyének megyéspüspöke, aki ha a kérés megalapozottnak látszik, rendelje el az eljárás vizsgálati részének lebonyolítását.

2. §. Ha azonban az előterjesztett ügynek különleges jogi vagy erkölcsi jellegű nehézségei vannak, a megyéspüspök kérjen tanácsot az Apostoli Szentszéktől.

3. §. A püspöknek a kérvényt elutasító határozata ellen az Apostoli Szentszékhez lehet felfolyamodni.

1700. kán. - 1. §. Az 1681. kán. előírásának tiszteletben tartásával, ezekben az eljárásokban a vizsgálatot a püspök bízza állandó jelleggel vagy esetenként saját egyházmegyéje vagy más egyházmegye bíróságára vagy alkalmas papra.

2. §. Ha pedig pert indítottak ugyanezen házasság semmisségének kinyilvánításáért, akkor a vizsgálatot ugyanarra a bíróságra kell bízni.

1701. kán. - 1. §. Ezekben az eljárásokban mindig szerepelnie kell a kötelékvédőnek.

2. §. Ügyvéd nem működhet közre, de az ügy nehézsége miatt a püspök engedélyezheti, hogy a kérelmező vagy a másik fél jogi szakember segítségét vegye igénybe.

1702. kán. - A vizsgálat során mindkét házastársat meg kell hallgatni, és amennyire lehet, meg kell tartani a rendes egyházi peres eljárásban és a házassági semmisségi perben a bizonyítékok gyűjtését szabályozó kánonokat, feltéve, hogy összeegyeztethetők ezeknek az eljárásoknak a jellegével.

1703. kán. - 1. §. Az iratokat nem teszik közzé; mégis ha a bíró úgy látja, hogy a felhozott bizonyítékok következtében a kérelmező fél kérésének vagy a másik fél kifogásának súlyos akadálya támadt, ezt óvatosan közölje az érdekelt féllel.

2. §. Ha a fél kéri, a bíró megmutathatja neki a beterjesztett okiratot vagy a megszerzett tanúvallomást, és időt szabhat ki megjegyzései beterjesztésére.

1704. kán. - 1. §. A vizsgáló a vizsgálat végeztével az összes iratot terjessze fel megfelelő jelentéssel együtt a püspökhöz, aki nyilvánítson véleményt az ügy igazsága tekintetében, mind az elhálatlanság tényét, mind a felmentés megfelelő okát, mind a kegy időszerűségét illetően.

2. §. Ha az ügy kivizsgálását az 1700. kán. szerint idegen bíróságra bízták, a kötelék mellett szóló észrevételeket ugyanaz a bíróság állítsa össze, de az 1. §-ban említett vélemény megadása a megbízó püspök feladata marad, és neki adja át a vizsgáló az iratokkal együtt a megfelelő jelentést.

1705. kán. - 1. §. A püspök az összes iratot a saját véleményével és a kötelékvédő megjegyzéseivel együtt terjessze fel az Apostoli Szentszékhez.

2. §. Ha az Apostoli Szentszék megítélése szerint a vizsgálat kiegészítésre szorul, erről értesítést kap a püspök, azoknak az elemeknek a megjelölésével, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálatot ki kell egészíteni.

3. §. Ha pedig az Apostoli Szentszék azt válaszolja, hogy a felhozott érvek alapján nem bizonyosult be az elhálatlanság, akkor az 1701. kán. 2. §-ában említett jogi szakember a bíróság székhelyén betekinthet az eljárás irataiba, de nem a püspök véleményébe, annak megállapítására, hogy fel lehet-e hozni valamilyen súlyos érvet a kérelem újbóli előterjesztése érdekében.

1706. kán. - A felmentő leiratot az Apostoli Szentszék a püspöknek küldi el; ő közli a leiratot a felekkel, és neki kell mielőbb utasítania mind a házasságkötés, mind a keresztelés helyének plébánosát, hogy a házasultak és a kereszteltek anyakönyvébe vezessék be a megadott felmentést.

 

top