The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

 

III. RÉSZ

EGYES KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

 

I. CÍM

A HÁZASSÁGI ELJÁRÁSOK

(Kánon 1671 1707)

 

I. FEJEZET (Kánon 1671 1691)

A HÁZASSÁG SEMMISSÉGÉNEK KINYILVÁNÍTÁSÁÉRT FOLYÓ PEREK

 

5. CIKKELY

A PÜSPÖK ELŐTT FOLYÓ RÖVIDEBB HÁZASSÁGI ELJÁRÁS

1683n. kán. – Maga a megyéspüspök illetékes a házassági semmisségi ügyekben rövidebb eljárással ítélkezni, valahányszor:

1. a kérést mindkét házasfél terjeszti elő vagy egyikük a másik egyetértésével;

2. olyan tanúvallomások vagy okiratok által alátámasztott tárgyi vagy személyi körülmények merülnek fel, amelyek nem kívánnak részletesebb kutatást vagy vizsgálatot, és nyilvánvalóvá teszik az érvénytelenséget.

1684n. kán. – A keresetlevélnek, amely a rövidebb eljárást bevezeti, az 1504. kán.-ban említetteken kívül:

1. röviden, teljesen és világosan elő kell adnia azokat a tényeket, amelyeken a kérés alapul;

2. meg kell jelölnie a bizonyítékokat, amelyeket a bíró azonnal összegyűjthet;

3. csatolva tartalmaznia kell azokat az okiratokat, amelyek a kérést megalapozzák.

1685n. kán. – A bírósági helynöknek ugyanabban a határozatban, amelyben a perkérdést meghatározza, ki kell neveznie a vizsgálóbírót és az ülnököt, és egy nem harminc napnál később, az 1686. kán. szerint tartandó ülésre meg kell idéznie mindenkit, akinek azon részt kell vennie.

1686n. kán. – A vizsgálóbíró, amennyiben lehetséges, egyetlen ülésen gyűjtse össze a bizonyítékokat, és tűzzön ki tizenöt nap határidőt a kötelék mellett szóló észrevételek és a felek mellett szóló esetleges védelmek beterjesztésére.

1687n. kán. – 1. §. Az iratok kézhezvétele után a megyéspüspök, megtanácskozva a dolgot a vizsgálóbíróval és az ülnökkel, mérlegelve a kötelékvédő észrevételeit és a felek esetleges védelmeit, ha erkölcsi bizonyosságot szerez a házasság érvénytelenségéről, hozza meg az ítéletet. Egyébként bocsássa az ügyet rendes eljárásra.

2. §. Az ítélet teljes szövegét, az indoklással együtt, a lehető leggyorsabban közöljék a felekkel.

3. §. A püspök ítélete ellen a metropolitához vagy a Rota Romanához lehet fellebbezni; ha pedig az ítéletet maga a metropolita hozta, a legrégibb szuffragáneus püspökhöz lehet fellebbezni; az olyan püspök ítélete ellen, akinek a római pápán kívül nincsen felsőbb hatósága, az általa maga által kiválasztott püspökhöz lehet fellebbezni.

4. §. Ha nyilvánvalóan kitűnik, hogy a fellebbezés pusztán halogató jellegű, a metropolita vagy a 3. §-ban említett püspök vagy a Rota Romana dékánja, eleve utasítsa el azt határozatilag; ha pedig elfogadja, az ügyet bocsássák fellebbviteli fokon rendes eljárásra.

 

top