AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

III. RÉSZ

EGYES KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

I. CÍM

A HÁZASSÁGI ELJÁRÁSOK

(Kánon 1671 – 1707)

I. FEJEZET (Kánon 1671 – 1691)

A HÁZASSÁG SEMMISSÉGÉNEK KINYILVÁNÍTÁSÁÉRT FOLYÓ PEREK

1. CIKKELY

AZ ILLETÉKES FÓRUM ÉS A BÍRÓSÁGOK

1671n. kán. – 1. §. A megkereszteltek házassági ügyei saját jogon az egyházi bíróhoz tartoznak.

2. §. A házasság tisztán polgári hatásairól szóló ügyek a világi hatósághoz tartoznak, hacsak a részleges jog elő nem írja, hogy ezeket az ügyeket az egyházi bíró vizsgálhatja és döntheti el.

1672n. kán. – Az Apostoli Szentszéknek nem fenntartott házassági semmisségi ügyekben illetékes:

1. a házasságkötés helyének bírósága;

2. bármelyik vagy mindkét fél lakóhelyének vagy pótlakóhelyének bírósága;

3. annak a helynek a bírósága, ahol a bizonyítékok többségét ténylegesen össze kell gyűjteni.

1673n. kán. – 1. §. A házassági semmisségi ügyekben, azok kivételével, amelyekről a jog kifejezetten másként rendelkezik, minden egyházmegyében a megyéspüspök az első fokú bíró, aki bírói hatalmát a jog szerint személyesen vagy mások útján gyakorolhatja.

2. §. A püspök létesítsen egyházmegyéje számára a házassági semmisségi ügyekre egyházmegyei bíróságot, fenntartva a püspök jogát, hogy más közeli egyházmegyei vagy egyházmegyeközi bírósághoz forduljon.

3. §. A házasság semmisségéről szóló ügyek három bíróból álló tanácsnak vannak fenntartva. A tanács elnökének klerikus bírónak kell lennie, a többi bírók lehetnek világiak is.

4. §. Ha nem lehet társas bíróságot alakítani, a bíróságot vezető püspök az egyházmegyében vagy a 2. § szerint választott közeli bíróságnál bízza az ügyeket egyetlen klerikus bíróra, aki – ahol lehetséges – vegyen maga mellé két kipróbált életű, a jogi vagy a humán tudományokban jártas, a püspöktől erre a feladatra jóváhagyott ülnököt. Hacsak az ellenkezője nem nyilvánvaló, ezt az egy bírót illeti, amit a jog a testületnek, az elnöknek vagy az előadóbírónak tulajdonít.

5. §. A másodfokú bíróságnak, az érvénytelenség terhe alatt, mindig társas bíróságnak kell lennie a fenti 3. § előírása szerint.