AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

II. RÉSZ

AZ EGYHÁZI PERES ELJÁRÁS

II. SZAKASZ

A SZÓBELI EGYHÁZI PERES ELJÁRÁS

(Kánon 1656 – 1670)

1656. kán. - 1. §. A jelen szakaszban leírt szóbeli egyházi peres eljárással tárgyalhatok mindazok az ügyek, amelyeknek ilyen intézését a jog nem zárja ki, kivéve, ha a fél rendes egyházi peres eljárást kér.

2. §. Ha a jogban meg nem engedett esetekben szóbeli eljárást alkalmaznak, a perbeli cselekmények semmisek.

1657. kán. - A szóbeli egyházi peres eljárás első fokon egyetlen bíró előtt folyik, az 1424. kán. előírása szerint.

1658. kán. - 1. §. A pert bevezető keresetlevélnek az 1504. kán.-ban felsoroltakon kívül:

1. röviden, teljesen és világosan elő kell adnia azokat a tényeket, amelyekre a felperes kérése támaszkodik;

2. azokat a bizonyítékokat, amelyekkel a felperes a tényeket igazolni akarja, de amelyeket nem tud egyszersmind felhozni, úgy kell megjelölnie, hogy a bíró rögtön megszerezhesse őket.

2. §. A keresetlevélhez legalább hiteles másolatban csatolni kell azokat az okiratokat, amelyekre a kérelem támaszkodik.

1659. kán. - 1. §. Ha az 1446. kán. 2. §-a szerinti békítési kísérlet eredménytelen volt, a bíró, ha a keresetlevelet valamelyest megalapozottnak találja, három napon belül rendelje el a keresetlevél aljára rávezetett határozattal a kérés másolatának közlését az alperessel, akit egyben felhatalmaz, hogy tizenöt napon belül írásbeli választ küldjön a bíróság hivatalába.

2. §. Ez a közlés a perbeidézésnek az 1512. kán.-ban foglalt hatásaival bír.

1660. kán. - Ha az alperes kifogásai megkívánják, a bíró tűzzön ki határidőt a felperesnek a válaszadásra, hogy így a kettejük által felhozott elemekből világos legyen előtte a vita tárgya.

1661. kán. - 1. §. Az 1659. és 1660. kán.-ban említett határidők elteltével a bíró, áttekintve az iratokat, határozza meg a perkérdést; azután a harminc napon belül tartandó tárgyalásra idézzen meg mindenkit, akinek ott kell lennie, s közölje a felekkel a perkérdést is.

2. §. Az idézésben értesítsék a feleket, hogy legalább három nappal a tárgyalás előtt rövid iratot terjeszthetnek a bíróság elé állításaik bizonyítására.

1662. kán. - A tárgyaláson először az 1459-1464. kán.-ban említett kérdésekről kell tárgyalni.

1663. kán. - 1. §. A bizonyítékokat a tárgyaláson gyűjtik, fenntartva az 1418. kán. előírását.

2. §. A fél és ügyvédje jelen lehet a többi felek, a tanúk és a szakértők kihallgatásán.

1664. kán. - A felek, a tanúk, a szakértők válaszait, az ügyvédek kéréseit és kifogásait a jegyzőnek írásba kell foglalnia, de röviden és csak annyiban, amennyiben a vitás dolog lényegéhez tartoznak; ezt a vallomástevőknek alá kell írniuk.

1665. kán. - Olyan bizonyítékokat, melyeket a kérelemben vagy a válaszban nem hoztak fel vagy nem kértek, a bíró csak az 1452. kán. szerint engedélyezhet; mikor pedig akár csak egy tanút is kihallgattak, a bíró csupán az 1600. kán. szerint rendelhet új bizonyítékokat.

1666. kán. - Ha a tárgyaláson nem lehetett minden bizonyítékot összegyűjteni, másik tárgyalást kell kitűzni.

1667. kán. - A bizonyítékok összegyűjtése után, ugyanazon a tárgyaláson kerül sor a szóbeli vitára.

1668. kán. - 1. §. Hacsak a vitából nem tűnik ki, hogy valamit pótolni kell az ügy kivizsgálásában, vagy az ítélet szabályos meghozatalának nincs más akadálya, a bíró rögtön a tárgyalás végeztével félrevonulva döntse el az ügyet; az ítélet rendelkező részét pedig azonnal olvassák fel a jelen lévő felek előtt.

2. §. A bíróság azonban az ügy nehézsége vagy más megfelelő ok miatt az ötödik hasznos napig elhalaszthatja a döntést.

3. §. Az ítélet teljes szövegét az indokok megjelölésével mielőbb, rendesen tizenöt napon belül közöljék a felekkel.

1669. kán. - Ha a fellebbviteli bíróság rájön, hogy a per alacsonyabb fokán szóbeli egyházi peres eljárást alkalmaztak olyan esetekben, amikor a jog ezt kizárja, nyilvánítsa ki az ítélet semmisségét, és küldje vissza az ügyet ahhoz a bírósághoz, amely az ítéletet hozta.

1670. kán. - Egyebekben az eljárás módjával kapcsolatban meg kell tartani a kánonoknak a rendes egyházi peres eljárásra vonatkozó előírásait. A bíróság pedig indoklással ellátott határozatával eltérhet azoktól az eljárási szabályoktól, melyek nem érintik az érvényességet, hogy az igazságosság tiszteletben tartásával a gyorsaságot előmozdítsa.