AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

II. RÉSZ

AZ EGYHÁZI PERES ELJÁRÁS

I_SZAKASZ

A RENDES EGYHÁZI PERES ELJÁRÁS

IX. CÍM

A JOGERŐ ÉS AZ ELŐBBI ÁLLAPOTBA VALÓ VISSZAHELYEZÉS

(Kánon 1641 – 1648)

I. FEJEZET (Kánon 1641 – 1644)

A JOGERŐ

1641. kán. – Az 1643. kán. előírásának tiszteletben tartásával, a dolog ítélt:

1. ha ugyanazok közt a felek közt, ugyanarról a kérésről, ugyanazon jogcím alapján két egybehangzó ítélet született;

2. ha a hasznos időn belül nem jelentettek be fellebbezést az ítélet ellen;

3. ha a fellebbviteli fokon a per elévült vagy elálltak tőle;

4. ha olyan perdöntő ítéletet hoztak, amely ellen az 1629. kán. értelmében nem lehet fellebbezni.

1642. kán. – 1. §. Az ítélt dolog jogi szilárdsággal rendelkezik és közvetlenül nem támadható meg, hacsak nem az 1645. kán. 1. §-ának előírása szerint.

2. §. Jogot alkot a felek között, és belőle az ítélt dolog keresete és az ítélt dolog kifogása származik, melyet a bíró hivatalból is kinyilváníthat ugyanazon ügy újabb tárgyalásának megakadályozására.

1643. kán. – Sohasem válnak ítélt dologgá a személyek állapotáról folytatott ügyek, beleértve a házastársak különválásáról szóló ügyeket is.

1644. kán. – 1. §. Ha személyek állapotáról szóló ügyben két egybehangzó ítélet született, bármikor lehet folyamodni a fellebbviteli bírósághoz, ám ilyenkor a megtámadás bejelentésétől számított harminc nap záros határidőn belül új, súlyos bizonyítékokat vagy érveket kell felhozni. A fellebbviteli bíróságnak pedig az új bizonyítékok és érvek beterjesztésétől számított egy hónapon belül határozatban kell rendelkeznie arról, hogy a perújrafelvételt engedélyezi-e vagy sem.

2. §. A perújrafelvétel kérése a felsőbb bíróságtól nem függeszti fel az ítélet végrehajtását, hacsak a törvény másként nem rendelkezik, vagy a fellebbviteli bíróság az 1650. kán. 3. §-a szerint a felfüggesztést el nem rendeli.