The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

 

II. RÉSZ

AZ EGYHÁZI PERES ELJÁRÁS

 

I_SZAKASZ

A RENDES EGYHÁZI PERES ELJÁRÁS

 

VII. CÍM

A BÍRÓ DÖNTÉSEI

(Kánon 1607 – 1618)

 

1607. kán. - A peres úton tárgyalt ügyet, ha főügy, a bíró perdöntő ítélettel zárja le, ha mellékes ügy, akkor pedig közbeszóló ítélettel, fenntartva az 1589. kán. 1. §-ának előírását.

1608. kán. - 1. §. Bármely ítélet kimondásához szükséges, hogy a bíró lelkében erkölcsi bizonyosság legyen az ítélettel eldöntendő dolgot illetően.

2. §. Ezt a bizonyosságot a bírónak az iratokból és a bizonyítékokból kell merítenie.

3. §. A bizonyítékokat pedig a bírónak kell értékelnie lelkiismerete szerint, az egyes bizonyítékok bizonyító erejéről szóló törvénybeli előírások megtartásával.

4. §. Az a bíró, aki nem tudta elérni ezt a bizonyosságot, mondja ki ítéletében, hogy nem bizonyosult be a felperes joga, és bocsássa el felmentőleg az alperest, hacsak nem jogkedvezményt élvező ügyről folyt a per, mert ilyen esetben ennek javára kell ítélni.

1609. kán. - 1. §. Társasbíróságon a testület elnöke határozza meg, hogy mely napon és órában jöjjenek össze a bírók az ítélet meghozására; ha különleges ok mást nem javall, az összejövetel a bíróság hivatali helyiségében legyen.

2. §. Az összejövetelre kitűzött napon az egyes bírók vigyék magukkal írásban következtetéseiket az ügy érdemi részével kapcsolatban, megjelölve mind a jogot, mind a tényeket illetően azokat az érveket, amelyek alapján következtetésükre eljutottak; a következtetéseket az ügy irataihoz kell csatolni és titokban kell tartani.

3. §. Az isteni Név segítségül hívása után adják elő mindegyikük következtetését, mégpedig először mindig az előadó vagy jelentéstevő, aztán pedig rangsor szerinti sorrendben; aztán folytassanak vitát a bíróság elnökének vezetésével, különösen annak leszögezésére, hogy mit határozzanak az ítélet rendelkező részében.

4. §. A vita során mindenki eltérhet korábbi következtetésétől. Az a bíró pedig, aki a többiek döntéséhez nem akar hozzájárulni, megkívánhatja, hogy fellebbezés esetén következtetését a felsőbb bíróságnak elküldjék.

5. §. Ha a bírók az első vitán nem akarnak vagy nem tudnak ítéletet alkotni, a döntés új összejövetelre halasztható, de egy hétnél nem későbbre, hacsak nem kell az ügy kivizsgálását az 1600. kán. előírása szerint kiegészíteni.

1610. kán. - 1. §. Ha a bíró egyes bíró, az ítéletet ő fogalmazza.

2. §. Társasbíróságon az ítélet megfogalmazása az előadó vagy jelentéstevő dolga; ennek indokait abból veszi, amit az egyes bírók a vitán felhoztak, hacsak a bírók többsége nem határozta meg, hogy mely indokokat kell előnyben részesítenie; az ítéletet azután alá kell vetni az egyes bírók jóváhagyásának.

3. §. Az ítéletet a meghozatalától számított egy hónapon belül ki kell adni, hacsak társasbíróságon a bírák súlyos okból hosszabb időt nem állapítanak meg.

1611. kán. - Az ítéletnek:

1. el kell döntenie a bíróság előtt tárgyalt vitát, megadva az egyes perkérdésekre a megfelelő választ;

2. meg kell határoznia, mik a feleknek a perből fakadó kötelességei, és hogyan kell teljesíteniük őket;

3. elő kell adnia azokat az okokat vagy indokokat, mind a jogot, mind a tényeket illetően, amelyekre az ítélet rendelkező része támaszkodik;

4. intézkednie kell a perköltségekről.

1612. kán. - 1. §. Az ítéletnek az isteni Név segítségül hívása után sorra elő kell adnia, hogy ki a bíró vagy a bíróság, ki a felperes, az alperes, a képviselő, nevük és lakóhelyük kellő feltüntetésével, ki az ügyész, a kötelékvédő, ha ilyenek is részt vettek a perben.

2. §. Azután elő kell adnia röviden a tényállást, a felek következtetéseivel és a perkérdéssel együtt.

3. §. Ezt kövesse az ítélet rendelkező része, azoknak az indokoknak az előrebocsátásával, amelyeken alapul.

4. §. Záruljon a kimondás helyének és napjának megjelölésével és a bíró, vagy társas bíróság esetén az összes bíró, valamint a jegyző aláírásával.

1613. kán. - A perdöntő ítéletről a fentiekben kimondott szabályokat kell alkalmazni a közbeszóló ítéletre is.

1614. kán. - Az ítéletet mielőbb ki kell hirdetni, megtámadási módjainak megjelölésével; a kihirdetés előtt semmilyen ereje sincs, még akkor sem, ha a rendelkező részt a bíró engedélyével a felek tudomására hozták.

1615. kán. - Az ítélet kihirdetése vagy közlése történhet az ítélet másolatának átadásával a feleknek vagy képviselőjüknek, vagy pedig ugyanennek a másolatnak a részükre való elküldésével az 1509. kán. előírása szerint.

1616. kán. - 1. §. Ha az ítélet szövegébe téves szám került, vagy tárgyi tévedés csúszott be a rendelkező rész átírásakor, vagy a tényeknek, illetve a felek kéréseinek előadásakor, vagy ha elmaradt, amit az 1612. kán. 4. §-a követel meg, akkor az ítéletet maga a bíróság, amely hozta, tartozik kijavítani vagy kiegészíteni, akár a fél kérésére, akár hivatalból, de mindig a felek meghallgatásával és a határozatnak az ítélet aljára való feljegyzésével.

2. §. Ha a fél ellenkezik, ezt a mellékes kérdést határozattal kell eldönteni.

1617. kán. - A bírónak azok az egyéb döntései, amelyek nem ítéletek, határozatok; ha ezek nem csupán rendező jellegűek, érvénytelenek, ha nincs bennük legalább rövid indoklás, vagy utalás más iratban kifejtett indokokra.

1618. kán. - A közbeszóló ítélet vagy a határozat perdöntő ítélet erejével bír, ha a pert meggátolja, vagy magának a pernek, illetve valamely fokának véget vet legalább az egyik fél vonatkozásában.

 

top