The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

 

II. RÉSZ

AZ EGYHÁZI PERES ELJÁRÁS

 

I_SZAKASZ

A RENDES EGYHÁZI PERES ELJÁRÁS

 

VI. CÍM

A PERIRATOK KÖZZÉTÉTELE,
A PER BEZÁRÁSA ÉS A TÁRGYALÁS

(Kánon 1598 – 1606)

 

1598. kán. - 1. §. A bizonyítékok megszerzése után a bírónak határozatban kell megengednie a feleknek és ügyvédeiknek, semmisség terhe alatt, hogy a számukra még ismeretlen iratokat a bíróság irodájában megtekintsék; sőt az ezt kérő ügyvédeknek kiadható az iratok másolata; a közjót érintő ügyekben a bíró igen súlyos veszélyek elkerülése érdekében elrendelheti, hogy bizonyos iratokat senkinek se mutassanak meg, ügyeljen azonban arra, hogy a védekezés joga mindig sértetlen maradjon.

2. §. A bizonyítás kiegészítésére a felek más bizonyítékokat terjeszthetnek a bíró elé; ezek megszerzése után, ha a bíró szükségesnek tartja, újra kiadható az 1. §-ban említett határozat.

1599. kán. - 1. §. A bizonyítékok előterjesztésével kapcsolatos összes teendők végeztével a perbezárás következik.

2. §. Ez a bezárás akkor történik meg, amikor a felek kijelentik, hogy más előterjeszteni valójuk nincs, vagy amikor a bírótól a bizonyítékok beterjesztésére kijelölt hasznos idő letelik, vagy mikor a bíró kijelenti, hogy az ügyet eléggé ismeri.

3. §. A perbezárásról, bármilyen módon történik is, a bíró hozzon határozatot.

1600. kán. - 1. §. A perbezárás után a bíró ugyanazokat vagy más tanúkat hívhat, és korábban nem kért bizonyítékokat írhat elő, de csakis a következő esetekben:

1. olyan perekben, amelyek csak a felek magánérdekéről szólnak, ha a felek mind hozzájárulnak;

2. a többi perekben a felek meghallgatása után, ha súlyos ok indokolja, és a csalás meg a befolyásolás minden veszélye távol áll;

3. minden perben, ha valószínű, hogy az új bizonyítás megengedésének hiányában, az 1645. kán. 2. § 1-3. sz.-ában említett okok miatt igazságtalan ítélet születne.

2. §. Elrendelheti vagy engedélyezheti azonban a bíró olyan okirat beterjesztését, mely eddig az érdekelt hibáján kívül nem volt beterjeszthető.

3. §. Az új bizonyítékokat közzé kell tenni, az 1598. kán. 1. §-ának megtartásával.

1601. kán. - A perbezárás után a bíró állapítson meg megfelelő időt a védelmek vagy az észrevételek beterjesztésére.

1602. kán. - 1. §. A védelmek és az észrevételek írásban készüljenek, hacsak a bíró a felek beleegyezésével elégségesnek nem ítéli az ülésező bíróság előtt folytatott vitát.

2. §. Ha a védelmek a főbb okiratokkal együtt kinyomtatásra kerülnek, ehhez a bíró előzetes engedélye szükséges, ám ha titoktartási kötelezettség áll fenn, ezt meg kell tartani.

3. §. A védelmek terjedelmét, példányszámát és más hasonló részleteket illetően a bíróság szabályzatát kell követni.

1603. kán. - 1. §. A védelem és az észrevételek kölcsönös közlése után mindkét fél nyújthat be választ a bíró által meghatározott rövid időn belül.

2. §. Ezzel a joggal a felek csak egyszer élhetnek, kivéve, ha a bíró súlyos okból úgy látja, hogy ezt ismét meg kell engednie; ekkor azonban az egyik félnek adott engedély a másik félnek is szól.

3. §. Az ügyésznek és a kötelékvédőnek joga van a felek válaszára újabb viszontválaszt adni.

1604. kán. - 1. §. Teljességgel tilosak a feleknek, az ügyvédeknek vagy akár másoknak a bíróhoz intézett olyan tájékoztatásai, melyek az ügy iratain kívül maradnak.

2. §. Ha az ügy vitája írásban folyt, a bíró elrendelheti, hogy az ülésező bíróság előtt mérsékelt szóbeli vitát folytassanak, egyes kérdések megvilágítására.

1605. kán. - Az 1602. kán. 1. §-ában és az 1604. kán. 2. §-ában említett szóbeli vitán jelen kell lennie a jegyzőnek, hogy ha a bíró elrendeli vagy a fél kéri és a bíró megengedi, azonnal írásban rögzítse, amit tárgyaltak és végeztek.

1606. kán. - Ha a felek a hasznos időben elmulasztják védelmük elkészítését, vagy a bíró tudására és lelkiismeretére hagyatkoznak, a bíró, ha az iratokból és a bizonyítékokból a dolgot teljesen áttekintette, rögtön ítéletet hirdethet, ám ha a perben ügyész vagy kötelékvédő vett részt, az ő észrevételeiket előbb ki kell kérnie.

 

top