The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

 

II. RÉSZ

AZ EGYHÁZI PERES ELJÁRÁS

 

I_SZAKASZ

A RENDES EGYHÁZI PERES ELJÁRÁS

 

V. CÍM

A MELLÉKES ÜGYEK

(Kánon 1587 – 1597) 

 

1587. kán. - Mellékes ügy keletkezik, mikor a per idézéssel történt megkezdése után olyan kérdést terjesztenek elő, amely bár a pert bevezető keresetlevélben nem szerepel kifejezetten, mégis annyira az ügyhöz tartozik, hogy többnyire a főkérdés előtt kell megoldani.

1588. kán. - A mellékes ügyet írásban vagy szóban terjesztik elő annak a kapcsolatnak megjelölésével, amely közte és a főügy között fennáll, az előtt a bíró előtt, aki a főügy eldöntésére illetékes.

1589. kán. - 1. §. A bíró a kérdés átvétele és a felek meghallgatása után haladéktalanul döntse el, hogy a felvetett mellékes kérdés megalapozottnak tunik-e, és kapcsolatos-e a főkérdéssel, vagy eleve mellőzendő; ha elfogadja, azt is el kell döntenie, hogy súlyosságánál fogva közbeszóló ítélettel kell-e megoldani vagy határozatilag.

2. §. Ha pedig úgy ítéli, hogy a mellékes kérdést nem szükséges a perdöntő ítélet előtt megoldani, rendelje el, hogy a főügy eldöntésekor vegyék tekintetbe.

1590. kán. - 1. §. Ha a mellékes kérdést ítéletileg kell megoldani, a szóbeli egyházi peres eljárás szabályait kell követni, hacsak az ügy súlyosságára való tekintettel a bíró másként nem látja jónak.

2. §. Ha pedig határozatilag kell megoldani, a bíróság a dolgot az ügyhallgatóra vagy az elnökre bízhatja.

1591. kán. - A főügy lezárása előtt a bíró vagy a bíróság a határozatot vagy a közbeszóló ítéletet megfelelő okból visszavonhatja vagy módosíthatja, akár a fél kérésére, akár hivatalból, a felek meghallgatása után.

 

top