AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

II. RÉSZ

AZ EGYHÁZI PERES ELJÁRÁS

I_SZAKASZ

A RENDES EGYHÁZI PERES ELJÁRÁS

IV. CÍM

A BIZONYÍTÉKOK

(Kánon 1526 – 1586)

II. FEJEZET (Kánon 1539 – 1546)

AZ OKIRATI BIZONYÍTÁS

1. CIKKELY

AZ OKIRATOK TERMÉSZETE ÉS HITELE

1540. kán. – 1. §. Az egyházi közokiratot hatósági közeg állítja ki egyházi hivatali hatáskörében, a jogban megállapított alakszerűségek megtartásával.

2. §. Világi közokiratoknak azokat az iratokat nevezzük, amelyek az egyes helyeken érvényes törvények szerint jogilag ilyennek minősülnek.

3. §. A többi okiratok magánokiratok.

1541. kán. – Ha ellenkező nyilvánvaló bizonyítékok nem cáfolják, a közokiratok hitelesen tanúsítják mindazt, amit közvetlenül és főként állítanak.

1542. kán. – A fél által elismert vagy a bíró által elfogadott magánokirat szerzőjével, aláírójával vagy azokkal szemben, akikre az ügy tőlük maradt, olyan bizonyító erővel rendelkezik, mint a peren kívüli beismerés; másokkal szemben olyan bizonyító erővel rendelkezik, mint a feleknek azok a kijelentései, amelyek nem beismerések, az 1536. kán. 2. §-a szerint.

1543. kán. – Ha kitűnik, hogy az okiratban radírozások, javítások, közbeszúrások vagy más hibák vannak, a bírónak kell megállapítania, hogy érnek-e valamit és mennyit érnek az ilyen okiratok.