V. CÍM

A KERESETEK ÉS A KIFOGÁSOK

(Cann. 1491 – 1500)

 

II. FEJEZET (Kánon 1496 – 1500)

AZ EGYES KERESETEK ÉS KIFOGÁSOK

1496. kán. – 1. §. Aki legalább valószínű érvekkel megindokolja, hogy joga van egy dologhoz, amit másvalaki visszatart, és hogy kár fenyegeti, ha a dolgot nem adják át megőrzésre, jogosult a bíróval zár alá vétetni az illető dolgot.

2. §. Hasonló feltételek mellett elérheti azt is, hogy valaki másnak egy jog gyakorlását megtiltsák.

1497. kán. – 1. §. A hitel biztosítása céljából is zár alá lehet venni a dolgot, feltéve, hogy eléggé igazolt a hitelező joga.

2. §. A záralávétel kiterjeszthető az adósnak azokra a javaira is, amelyek bármilyen címen más személyeknél találhatók, valamint az adósnak járó tartozásokra.

1498. kán. – A dolog záralávétele és a jog gyakorlásának eltiltása semmiképp sem rendelhető el, ha a bekövetkezhető kárt másként is jóvá lehet tenni, és erre alkalmas biztosítékot ajánlanak fel.

1499. kán. – A bíró attól, akinek kérésére a dolog záralávételét vagy a jog gyakorlásának eltiltását kimondta, előzetes óvadékot követelhet az ebből származó károk megtérítésére, arra az esetre, ha jogát nem sikerül bizonyítania.

1500. kán. – Ami a birtokkereset természetét és hatását illeti, annak a helynek a világi joga előírásait kell megtartani, ahol az a dolog található, melynek birtoklásáról a vita folyik.