IV. CÍM
A PERES FELEK
(Kánon 1476 – 1490)
I. FEJEZET (Kánon 1476 – 1480)
A FELPERES ÉS AZ ALPERES
1476. kán. – Felperes lehet mindenki, akár meg van keresztelve, akár nincs; a törvényesen perbe vont alperes pedig felelni tartozik.
1477. kán. – Ha a felperes vagy az alperes képviselőt vagy ügyvédet állított is, mindig köteles a bíróságon személyesen megjelenni, ha ezt a jog vagy a bíró előírja.
1478. kán. – 1. §. Kiskorúak és eszük használatával nem rendelkezők a perben csak szüleik, gyámjaik vagy gondnokaik útján vehetnek részt a 3. § előírásának tiszteletben tartásával.
2. §. Ha a bíró úgy véli, hogy a kiskorúak jogai ütköznek a szülők, gyámok vagy gondnokok jogaival, vagy hogy ezek nem tudják kellőképpen védeni a rájuk bízott személy jogait, akkor a bíró által kijelölt gyám vagy gondnok útján vegyenek részt a perben.
3. §. Lelki és lelkiekkel kapcsolatos ügyekben viszont a kiskorúak, ha eljutottak eszük használatára, mind felperesként, mind alperesként a szülők vagy a gyám hozzájárulása nélkül vehetnek részt a perben, mégpedig személyesen, ha tizennegyedik életévüket betöltötték; egyébként a bíró által kinevezett gondnok útján pereskedhetnek.
4. §. A vagyonuk kezelésétől eltiltottak és a fogyatékos elméjűek csakis büntetendő cselekményeikért vagy a bíró utasítására állhatnak személyesen a bíróság elé; egyéb esetekben akár alperesként, akár felperesként gondnokuk által kell részt venniük a perben.
1479. kán. – Ha van a világi hatóságtól kinevezett gyám vagy gondnok, őt az egyházi bíró is elfogadhatja, de előbb – hacsak lehet – kérje ki a fél megyéspüspökének véleményét; ha nincs ilyen gondnok, vagy nem tűnik elfogadhatónak, maga a bíró jelöljön ki gyámot vagy gondnokot az ügyben.
1480. kán. – 1. §. A jogi személyek a perben törvényes képviselőjük útján vesznek részt.
2. §. Képviselő hiányában vagy gondatlansága esetén, maga az ordinárius vehet részt személyesen vagy más személy útján a perben a fennhatósága alá tartozó jogi személyek nevében.