The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

 

I. RÉSZ

A PEREK ÁLTALÁBAN

(Kánon 1400 - 1500)

 

III. CÍM

A BÍRÓSÁGOK FEGYELME

(Cann. 1446 – 1475)

 

I. FEJEZET (Kánon 1446 - 1457)

A BÍRÓK ÉS BÍRÓSÁGI SEGÉDSZEMÉLYZET FELADATA

1446. kán. - 1. §. Az összes krisztushívők, elsősorban pedig a püspökök serényen azon legyenek, hogy - az igazságosság megőrzésével - a pereket Isten népe körében lehetőleg elkerüljék, és mielőbb békés egyezségre jussanak.

2. §. A bíró a per kezdetén és később is bármikor, amikor reményt lát a sikerre, ne mulassza el buzdítani és segíteni a feleket, hogy közös megállapodás útján keressék a vitás ügy méltányos megoldását, s jelölje meg számukra ennek alkalmas módozatait is, esetleg tekintélyes embereket véve igénybe közvetítőül.

3. §. Ha a vita a felek magánérdekéről folyik, fontolja meg a bíró, hogy nem lehet-e megfelelően lezárni az ügyet az 1713-1716. kán. szerinti peregyezséggel vagy választott bírák döntésével.

1447. kán. - Aki egy perben bíróként, ügyészként, kötelékvédőként, képviselőként, ügyvédként, tanúként vagy szakértőként részt vett, nem ítélkezhet később érvényesen ugyanabban az ügyben másik fokon bíróként, és nem töltheti be érvényesen az ülnök tisztségét sem.

1448. kán. - 1. §. A bíró ne vállaljon el olyan ügyet, amelyben bármely fokú egyenes ági, illetve negyedfokig terjedő oldalági rokonság vagy sógorság, gyámság, gondnokság, szoros kapcsolat vagy ellenségeskedés, haszonszerzés vagy kár elkerülése miatt érdekelt.

2. §. Ugyanilyen körülmények között tartózkodnia kell hivatala gyakorlásától az ügyésznek, a kötelékvédőnek, az ülnöknek és az ügyhallgatónak.

1449. kán. - 1. §. Ha az 1448. kán.-ban említett esetekben maga a bíró nem tartózkodik a részvételtől, a fél visszautasíthatja őt.

2. §. A visszautasításról a bírósági helynök dönt; ha őt magát utasítanák vissza, az a püspök dönt, aki alá a bíróság tartozik.

3. §. Ha maga a püspök a bíró, és ellene jelentenek be visszautasítást, tartózkodjék az ítélkezéstől.

4. §. Ha az ügyész, a kötelékvédő vagy más bírósági segédszemélyzet ellen jelentenek be visszautasítást, erről a kifogásról, ha a bíróság társas, az elnök, ha egyetlen bíró van, ő maga dönt.

1450. kán. - Ha a visszautasítást elfogadták, a személyeket meg kell változtatni, de a per foka azonos marad.

1451. kán. - 1. §. A visszautasításról támadt kérdést a lehető leggyorsabban el kell dönteni a felek és az ügyész vagy a kötelékvédő meghallgatásával, ha ez utóbbiak is szerepelnek, és nem őket utasították vissza.

2. §. A bírónak visszautasítása előtt végzett cselekményei érvényesek; azokat pedig, amelyeket a visszautasítás bejelentése után végzett, érvényteleníteni kell, ha a fél a visszautasítás elfogadása után tíz napon belül kéri.

1452. kán. - 1. §. Olyan ügyben, amely kizárólag magánérdekről folyik, a bíró csak a fél kérésére járhat el. Büntetőügyekben vagy más az egyházi közérdeket, illetve a lelkek üdvét érintő ügyekben, a per törvényes bevezetése után, a bíró hivatalból is eljárhat, és el is kell járnia.

2. §. Pótolhatja továbbá a bíró a feleknek a bizonyítékok beterjesztésében vagy a kifogások ellenvetésében elkövetett gondatlanságból eredő hiányokat, ha szükségesnek ítéli a súlyosan igazságtalan ítélet elkerülésére, az 1600. kán. előírásainak fenntartásával.

1453. kán. - A bírók és a bíróságok gondoskodjanak arról, hogy az összes perek az igazságosság tiszteletben tartásával mielőbb befejezést nyerjenek, és hogy az elsőfokú bíróság előtt ne húzódjanak egy évnél, a másodfokú előtt pedig hat hónapnál tovább.

1454. kán. - A bíróság összes tagja és munkatársai kötelesek esküt tenni feladatuk szabályos és hűséges ellátására.

1455. kán. - 1. §. A bírók és a bírósági segédszemélyzet tagjai kötelesek a hivatali titoktartásra minden büntetőperben, az egyházi peres ügyekben pedig akkor, ha valamely perbeli cselekmény felfedéséből a feleknek hátránya származhatna.

2. §. Mindig kötelező a titoktartás a társasbíróság tagjai között az ítélethozatal előtt lefolyt megbeszélést illetően, valamint az ott előterjesztett különböző szavazatok és vélemények tekintetében is, fenntartva az 1609. kán. 4. §-ának előírását.

3. §. Sőt valahányszor az ügy vagy a bizonyítékok jellege olyan, hogy az iratok vagy a bizonyítékok nyilvánosságra kerülése mások jó hírét veszélyezteti, ellenségeskedésre ad okot, botrányt vagy más efféle kellemetlenséget idéz elő, a bíró esküvel kötelezheti titoktartásra a tanúkat, a szakértőket, a feleket, ügyvédeiket és képviselőiket.

1456. kán. - Tilos a bírónak és a bírósági személyzet bármely tagjának a per alkalmából bármiféle ajándékot is elfogadnia.

1457. kán. - 1. §. Azokat a bírókat, akik bár biztosan és nyilvánvalóan illetékesek, megtagadják a jogszolgáltatást, vagy akik minden jogalap nélkül illetékesnek nyilvánítják magukat, és így tárgyalnak és döntenek el pereket, vagy megszegik a titoktartási kötelezettséget, illetve szándékosan vagy súlyos gondatlanságból a peres feleknek egyéb kárt okoznak, az illetékes hatóság megfelelő büntetésekkel sújthatja, beleértve a hivataluktól való megfosztást is.

2. §. Ugyanezek a büntetések érvényesek a bíróság szolgálattevőire és kisegítőire is, ha hivatalukban a fenti módon vétenek; őket mindnyájukat a bíró is büntetheti.

 

top