AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

I. RÉSZ

A PEREK ÁLTALÁBAN

(Kánon 1400 – 1500)

II. CÍM

A BÍRÓSÁGOK KÜLÖNBÖZŐ FOKOZATAI ÉS FAJTÁI

(Kánon 1417 – 1445)

I. FEJEZET (Kánon 1419 – 1427)

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG

3. CIKKELY (Kánon 1430 – 1437)

AZ ÜGYÉSZ, A KÖTELÉKVÉDŐ ÉS A JEGYZŐ

1430. kán. – Az olyan egyházi peres ügyek számára, ahol a közérdek veszélybe kerülhet, valamint a büntetőügyek számára nevezzenek ki az egyházmegyében ügyészt, aki hivatalból köteles védelmezni a közérdeket.

1431. kán. – 1. §. Az egyházi peres ügyekben a megyéspüspök joga eldönteni, hogy a közérdek veszélybe kerülhet-e vagy sem, kivéve, ha az ügyész részvételét törvény írja elő, vagy a dolog jellegéből egyértelműen következik, hogy részvétele szükséges.

2. §. Ha a per előző fokán ügyész szerepelt, akkor részvételének szükségessége mellett jogvélelem szól a következő fokon.

1432. kán. – Az olyan ügyek számára, ahol az egyházi rend kiszolgáltatásának semmisségéről vagy a házasság semmisségéről, illetve felbontásáról van szó, nevezzenek ki az egyházmegyében kötelékvédőt, aki hivatalból köteles előterjeszteni és kifejteni mindazt, amit a semmisség vagy a felbontás ellen ésszerűen fel lehet hozni.

1433. kán. – Azokban az ügyekben, ahol elő van írva az ügyész vagy a kötelékvédő részvétele, a cselekmények semmisek, ha nem idézik meg őket, hacsak idézés nélkül is jelen nem voltak, vagy legalább az ítélet előtt az iratokba való betekintés után nem gyakorolhatták tisztségüket.

1434. kán. – Más kifejezett rendelkezés hiányában:

1. valahányszor a törvény előírja, hogy a bíró a feleket vagy azok egyikét meghallgassa, meg kell hallgatnia az ügyészt és a kötelékvédőt is, ha szerepelnek a perben;

2. valahányszor a fél kérése szükséges ahhoz, hogy a bíró valamiről rendelkezhessék, a perben szereplő ügyész vagy kötelékvédő kérelme is ugyanilyen hatású.

1435. kán. – A püspök joga, hogy ügyészt és kötelékvédőt nevezzen ki. Ezek legyenek feddhetetlen hírű, kánonjogi doktorátussal vagy licenciátussal rendelkező, okosság és igazságszeretet tekintetében kipróbált klerikusok vagy világiak.

1436. kán. – 1. §. Ugyanaz a személy lehet ügyész és kötelékvédő is, de nem ugyanabban az ügyben.

2. §. Az ügyész és a védő kinevezhető az ügyek összességére vagy egyes ügyekre; a püspök megfelelő okból elmozdíthatja őket.

1437. kán. – 1. §. Minden eljárásban szerepeljen jegyző, és legyenek semmisek azok az iratok, amelyeket a jegyző nem írt alá.

2. §. A jegyző által készített iratok közhitelűek.