AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

I. RÉSZ

A PEREK ÁLTALÁBAN

(Kánon 1400 – 1500)

II. CÍM

A BÍRÓSÁGOK KÜLÖNBÖZŐ FOKOZATAI ÉS FAJTÁI

(Kánon 1417 – 1445)

I. FEJEZET (Kánon 1419 – 1427)

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG

2. CIKKELY (Kánon 1428 – 1429)

 AZ ÜGYHALLGATÓK ÉS AZ ELŐADÓBÍRÓK

1428. kán. – 1. §. A bíró vagy a társasbíróság elnöke ügyhallgatót jelölhet ki az ügy kivizsgálásának elvégzésére. Az ügyhallgató választható a bíróság bírái közül vagy azok közül a személyek közül, akiket a püspök erre a feladatra kijelölt.

2. §. A püspök az ügyhallgató tisztségére olyan klerikusokat vagy világiakat jelölhet ki, akik erkölcsileg, okosság és tanítás tekintetében kiválóak.

3. §. Az ügyhallgatónak csak az a feladata, hogy a bíró megbízásának megfelelően összegyűjtse a bizonyítékokat és átadja őket a bírónak; ennek során azonban, hacsak a bírótól kapott megbízatása másként nem szól, eldöntheti, hogy hogyan és milyen bizonyítékokat gyűjtsön össze, ha erről támad vita tisztségének gyakorlása közben.

1429. kán. – A társas bíróság elnökének az illető testület bírái közül ki kell jelölnie egyet előadóbírónak vagy jelentéstevőnek; ennek kell a bírói tanácsban jelentést tennie az ügyről, neki kell írásba foglalnia az ítéleteket is. Személyét az elnök megfelelő okból mással válthatja fel.