 |
AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV
VII. KÖNYV
AZ ELJÁRÁSOK
I. RÉSZ
A PEREK ÁLTALÁBAN
(Kánon 1400 – 1500)
II. CÍM
A BÍRÓSÁGOK KÜLÖNBÖZŐ FOKOZATAI ÉS FAJTÁI
(Kánon 1417 – 1445)
1417. kán. – 1. §. A római pápa primátusa alapján minden hívőnek joga van akár egyházi peres, akár büntetőügyét bármely fokon és a per bármely szakaszában a Szentszék elé vinni, vagy ott megkezdeni.
2. §. Az Apostoli Szentszékhez való folyamodás benyújtása azonban, a fellebbezés esetét kivéve, nem függeszti fel a joghatóság gyakorlását annál a bírónál, aki az eljárást már megkezdte; ez tehát folytathatja az eljárást egészen a perdöntő ítéletig, hacsak az Apostoli Szentszék a bírónak nem jelezte, hogy az ügyet maga elé vonta.
1418. kán. – Minden bíróságnak jogában áll, hogy jogsegélyt kérjen más bíróságtól az ügy kivizsgálásához vagy az intézkedések közléséhez.
|