AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

VII. KÖNYV 

AZ ELJÁRÁSOK

I. RÉSZ

A PEREK ÁLTALÁBAN

(Kánon 1400 – 1500)

1400. kán. – 1. §. Per tárgyát képezik:

1. természetes vagy jogi személyek jogainak érvényesítése vagy megvédése, illetve jogi tények kinyilvánítása;

2. büntetendő cselekmények, mégpedig a büntetés kiszabása vagy kinyilvánítása tekintetében.

2. §. A közigazgatási hatalom intézkedéséből támadt vitákban azonban csak az elöljáróhoz vagy a közigazgatási bírósághoz lehet fordulni.

1401. kán. – Az egyház saját és kizárólagos jogon ítélkezik:

1. a lelki vagy lelkiekkel kapcsolatos dolgokra vonatkozó ügyekben;

2. az egyházi törvények megsértése ügyében és minden bűnös cselekedet ügyében, amennyiben a bűn megállapításáról és egyházi büntetések kiszabásáról van szó.

1402. kán. – Az alábbi kánonok az egyház összes bíróságaira vonatkoznak, tiszteletben tartva az Apostoli Szentszék bíróságainak szabályzatát.

1403. kán. – 1. §. Isten szolgái kanonizációjának ügyeit külön pápai törvény szabályozza.

2. §. Ezenkívül alkalmazni kell ezekre az ügyekre a jelen törvénykönyv előírásait, valahányszor a törvény az egyetemes jogra utal, vagy ha olyan szabályokról van szó, amelyek a dolog természeténél fogva ezekre az ügyekre is vonatkoznak.