The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

I. KÖNYV 

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

IX. CÍM

AZ EGYHÁZI HIVATALOK

(Kánon 145 – 196)

 

I. FEJEZET (Kánon 146-183)

AZ EGYHÁZI HIVATAL BETÖLTÉSE

 

3. CIKKELY (Kánon 164 - 179)

A VÁLASZTÁS

164. kán. - Ha a jog másként nem rendelkezik, a kánoni választásokon az alábbi kánonok előírásait kell megtartani.

165. kán. - Ha a jog vagy a testület, illetve a csoport törvényes szabályzata másként nem rendelkezik, ha a hivatalra való választás joga testületet vagy csoportot illet, a választást a hivatal megürüléséről való értesüléstől számított hasznos három hónapnál ne halasszák tovább; ha ez a határidő kihasználatlanul telt el, az az egyházi hatóság, akit a választás megerősítésének vagy a választást pótló betöltésnek a joga illet, szabadon töltse be az üresedésben lévő hivatalt.

166. kán. - 1. §. A testület vagy a csoport elnöke hívja össze mindazokat, akik a testülethez vagy a csoporthoz tartoznak; az összehívás pedig, amennyiben személyesnek kell lennie, akkor érvényes, ha a lakóhelyen, a pótlakóhelyen vagy a tartózkodási helyen történik.

2. §. Ha valakit a meghívandók közül elmulasztottak meghívni, és ezért távol maradt, a választás érvényes; mégis ennek a személynek a kérésére, a meghívás elmulasztásának és a távollétnek a bizonyítása után az illetékes hatóságnak érvénytelenítenie kell a választást, még akkor is, ha azt már megerősítették, feltéve, hogy jogilag biztos, hogy a felfolyamodást a választásról való értesüléstől számított három napon belül beterjesztették.

3. §. Ha pedig a választók több mint egyharmadának meghívását elmulasztották, a választás magánál a jognál fogva semmis, hacsak az összes meg nem hívott választók ténylegesen jelen nem voltak.

167. kán. - 1. §. A törvényesen végzett összehívás után szavazati joga azoknak van, akik a meghívásban megjelölt napon és helyen megjelentek, és - hacsak a szabályzat törvényesen másként nem rendelkezik - nincs joga senkinek levélben vagy képviselő útján szavazni.

2. §. Ha a választók közül valaki jelen van abban a házban, ahol a választást tartják, de testi rosszulléte miatt a választásba nem tud bekapcsolódni, a szavazatszedők vegyék ki írásbeli szavazatát.

168. kán. - Még ha valaki több címen jogosult is arra, hogy a saját nevében szavazzon, akkor is csak egyetlen szavazatot adhat le.

169. kán. - A választás érvénytelenségének terhe alatt, senkit sem lehet szavazáshoz engedni, aki nem tartozik az illető testülethez vagy csoporthoz.

170. kán. - Magánál a jognál fogva érvénytelen az a választás, amelynek szabadságát bármi módon ténylegesen akadályozták.

171. kán. - 1. §. Szavazat leadására jogképtelen, aki:

1. emberi cselekvésre alkalmatlan;

2. nem rendelkezik aktív szavazati joggal;

3. kiközösítés büntetésével van sújtva akár bírói ítélettel, akár olyan határozattal, amely ezt a büntetést kiszabja vagy kinyilvánítja;

4. az egyház közösségét közismerten elhagyta.

2. §. Ha az itt említettek közül valakit a szavazáshoz engednek, szavazata semmis, de a választás érvényes, hacsak ki nem tűnik, hogy ezt a szavazatot leszámítva a megválasztott személy nem kapta meg a szükséges számú szavazatot.

172. kán. - 1. §. A szavazat érvényességéhez szükséges, hogy:

1. szabad legyen; tehát érvénytelen annak szavazata, akit súlyos megfélemlítéssel vagy megtévesztéssel vettek rá, közvetlenül vagy közvetve, hogy egy bizonyos személyt vagy vagylagosan több személyt megválasszon;

2. titkos, biztos, feltétlen, meghatározott legyen.

2. §. A szavazatnak a választás előtt kikötött feltételei úgy számítanak, mintha ki sem kötötték volna őket.

173. kán. - 1. §. Mielőtt a választás megkezdődik, jelöljenek ki a testületből vagy a csoportból legalább két szavazatszedőt.

2. §. A szavazatszedők gyűjtsék össze a szavazatokat, és a választás elnöke előtt nézzék meg, hogy a cédulák száma megfelel-e a választók számának, vizsgálják meg magukat a szavazatokat, és hirdessék ki, hogy ki hány szavazatot kapott.

3. §. Ha a szavazatok száma meghaladja a választók számát, a szavazás semmis.

4. §. Aki a jegyző tisztségét tölti be, jegyezze fel gondosan a választás minden cselekményét, s az iratot legalább maga a jegyző, az elnök és a szavazatszedők írják alá, és őrizzék gondosan a testület levéltárában.

174. kán. - 1. §. A választás, hacsak a jog vagy a szabályzat másként nem rendelkezik, történhet megegyezés útján is, feltéve, hogy a választók egyhangú írásbeli hozzájárulással egy vagy több akár a testülethez tartozó, akár kívülálló alkalmas személynek adják át erre az esetre a választás jogát; ezek végzik aztán a kapott felhatalmazás alapján a választást mindenki nevében.

2. §. Ha a testület vagy a csoport csak klerikusokból áll, a megegyezéssel megbízottaknak is a szent rendekben lévő személyeknek kell lenniük; egyébként a választás érvénytelen.

3. §. A megegyezéssel megbízottaknak meg kell tartaniuk a jog választással kapcsolatos előírásait, továbbá - a választás érvénytelenségének terhe alatt -a megegyezésben kikötött és a joggal nem ellenkező feltételeket; a joggal ellentétes feltételek pedig úgy számítanak, mintha ki sem kötötték volna őket.

175. kán. - A megegyezés megszűnik, és a szavazás joga visszaszáll a megegyezés megkötőire:

1. ha a testület vagy csoport még az ügylet megkezdése előtt visszavonja;

2. ha a megegyezéshez fűzött valamelyik feltétel nem teljesül;

3. ha a választás megtörtént, de semmis volt.

176. kán. - Hacsak a jog vagy a szabályzat másként nem rendelkezik, azt kell megválasztottnak tekinteni, és a testület vagy a csoport elnökének azt kell megválasztottként kihirdetni, aki a 119. kán. 1. sz.-a szerint az előírt szavazatszámot megkapta.

177. kán. - 1. §. A választást rögtön közölni kell a megválasztottal, aki az értesüléstől számított hasznos nyolc napon belül köteles jelezni a testület vagy a csoport elnökének, hogy elfogadja-e a megválasztást vagy sem; máskülönben a választásnak nincs hatása.

2. §. Ha a megválasztott nem fogadta el megválasztását, a választási eredmény folytán őt megillető minden jogot elveszít, és ez nem éled fel az utólagos elfogadással, bár újra meg lehet az illetőt választani; a testületnek vagy csoportnak pedig az el nem fogadásról való értesüléstől számított egy hónapon belül új választást kell végeznie.

178. kán. - Ha a megválasztott a választást elfogadta, és ez nem szorul megerősítésre, akkor rögtön teljes joggal elnyeri a hivatalt; egyébként csak jogot szerez hozzá.

179. kán. - 1. §. A megválasztottnak, ha a választás megerősítésre szorul, a választás elfogadásától számított hasznos nyolc napon belül személyesen vagy más valaki útján kérnie kell az illetékes hatóságtól a megerősítést; máskülönben minden jogát elveszíti, hacsak be nem bizonyítja, hogy a megerősítés kérésétől megfelelő akadály tartotta vissza.

2. §. Az illetékes hatóság, ha a megválasztottat a 149. kán. 1. §-a szerint alkalmasnak találta, és a választást jogszerűen végezték, nem tagadhatja meg a megerősítést.

3. §. A megerősítést írásban kell adni.

4. §. A megerősítés közlése előtt a megválasztottnak nem szabad beleavatkoznia sem anyagi, sem lelki vonatkozásban az illető hivatal vezetésébe; ha esetleg ilyen ténykedést végzett volna, az érvénytelen.

5. §. A megerősítés közlésével a megválasztott teljes joggal elnyeri a hivatalt, hacsak a jog másként nem rendelkezik.

top