The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

I. KÖNYV 

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

IV. CÍM

AZ EGYEDI KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

(Kánon 35 – 93)

 

V. FEJEZET (Kánon 85 - 93)

A FELMENTÉSEK

85. kán. - A felmentés a tisztán egyházi törvény kötelező erejének részleges esetre való felfüggesztése. Megadására illetékességi körén belül az jogosult, aki végrehajtó hatalommal rendelkezik, valamint akit a felmentésre maga a jog vagy törvényes megbízás kifejezetten vagy bennfoglaltan felhatalmaz.

86. kán. - Nem adható felmentés a törvények alól, amennyiben azok az intézmények vagy a jogcselekmények lényeges elemeit határozzák meg.

87. kán. - 1. §. Valahányszor a megyéspüspök úgy ítéli, hogy ez a hívőknek lelki javára válik, felmentheti őket a területe vagy alárendeltjei számára a legfőbb egyházi hatóságtól hozott akár egyetemes, akár részleges egyházfegyelmi törvények alól, de nem adhat felmentést az eljárásjogi és a büntető törvények alól, sem pedig az olyan törvények alól, melyek alól a felmentés az Apostoli Szentszéknek vagy más hatóságnak van különlegesen fenntartva.

2. §. Ha a Szentszékhez való felfolyamodás nehézségbe ütközik, és a késlekedésből súlyos kár származhat, bármely ordinárius felmentést adhat ezek alól a törvények alól még akkor is, ha a felmentés a Szentszéknek van fenntartva, feltéve, hogy olyan felmentésről van szó, amit a Szentszék ugyanilyen körülmények között meg szokott adni, fenntartva a 291. kán. előírásait.

88. kán. - A helyi ordinárius felmentést adhat az egyházmegyei törvények alól, valamint - ha úgy ítéli, hogy ez a hívők javára válik - a plenáris zsinat, a tartományi zsinat vagy a püspöki konferencia által hozott törvények alól is.

89. kán. - A plébános és más papok vagy diakónusok nem adhatnak felmentést sem egyetemes, sem részleges törvény alól, hacsak erre kifejezett felhatalmazást nem kaptak.

90. kán. - 1. §. Egyházi törvény alól csakis megfelelő és ésszerű okból, az ügy körülményeinek és az illető törvény fontosságának figyelembevételével adjanak felmentést; ennek hiányában a felmentés tilos, és ha nem maga a törvényhozó vagy annak felettese adta, érvénytelen is.

2. §. Ha az iránt merül fel kétely, hogy az indok elégséges-e, a felmentés megadása érvényes és megengedett.

91. kán. - Akinek felmentési hatalma van, akkor is gyakorolhatja azt, ha a saját területén kívül tartózkodik, és gyakorolhatja azok felett az alárendeltjei felett is, akik nem tartózkodnak az ő területén; továbbá - kivéve, ha ennek ellenkezője van kifejezetten elrendelve - az éppen területén tartózkodó idegenek, valamint a saját maga javára is.

92. kán. - Nemcsak a felmentést kell szorosan értelmezni a 36. kán. 1. §-a szerint, hanem magát a meghatározott esetre adott felmentési hatalmat is.

93. kán. - Az ismétlődő kötelezettségek alóli felmentés ugyanúgy szűnik meg, mint a kiváltság, de megszűnik indokának biztos és teljes megszűntével is.

top