AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV
I. KÖNYV
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
III. CÍM
AZ ÁLTALÁNOS HATÁROZATOK ÉS AZ UTASÍTÁSOK
(Kánon 29 – 34)
29. kán. - Az általános határozatok, melyekben az illetékes törvényhozó közös előírásokat szab meg egy olyan közösség számára, melynek törvény adható, valójában törvények, és velük kapcsolatban a törvényekről szóló kánonok előírásai az irányadók.
30. kán. - Olyan általános határozatot, melyről a 29. kán. szól, nem hozhat az, aki csak végrehajtói hatalommal rendelkezik, kivéve, ha erre különös esetekben a jog előírásai szerint az illetékes törvényhozó kifejezetten felhatalmazza, és ha megtartja a felhatalmazásban foglalt feltételeket.
31. kán. - 1. §. Általános végrehajtási határozatokat, vagyis olyanokat, amelyek közelebbről meghatározzák a törvény alkalmazásának módját, vagy a törvények megtartását sürgetik, azok adhatnak ki illetékességük keretei között, akik végrehajtói hatalommal rendelkeznek.
2. §. Az 1. §-ban szereplő határozatok kihirdetése és szünetelése vonatkozásában a 8. kán. előírásai az irányadók.
32. kán. - Az általános végrehajtási határozatok azokat kötelezik, akikre azok a törvények vonatkoznak, melyeknek alkalmazási módját meghatározzák, vagy megtartását sürgetik.
33. kán. - 1. §. Az általános végrehajtási határozatok, beleértve a direktóriumnak vagy más egyébnek nevezett okmányokban kiadottakat is, nem módosítják a törvényeket, és teljesen érvénytelenek azok az előírásaik, amelyek ellenkeznek a törvényekkel.
2. §. Ugyanezek hatályukat vesztik, ha az illetékes hatóság kifejezetten vagy bennfoglaltan visszavonja őket, vagy ha megszűnik az a törvény, amelynek végrehajtását szolgálták. Nem szűnnek meg azonban kibocsátójuk jogának megszűntével, hacsak ennek ellenkezőjét kifejezetten el nem rendelték.
34. kán. - 1. §. Az utasításokat, melyek a törvények előírásait világítják meg, és a végrehajtásuk során követendő szempontokat fejtik ki és határozzák meg, azok számára adják, akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy a törvényeket végrehajtsák. Ezek tehát őket kötelezik a törvények végrehajtása során. Utasításokat illetékességük körén belül azok adhatnak ki törvényesen, akik végrehajtói hatalommal rendelkeznek.
2. §. Az utasítások rendelkezései nem módosítják a törvényeket, és érvénytelen közülük mindaz, ami a törvények előírásaival nem egyeztethető össze.
3. §. Az utasítások nemcsak az őket kiadó illetékes hatóság vagy annak felettese részéről történt kifejezett vagy bennfoglalt visszavonás révén vesztik hatályukat, hanem annak a törvénynek megszűnése által is, amelynek megvilágítására vagy végrehajtására kiadták őket.
|