A SZENT HELYEK ÉS A SZENT IDŐK

 

II. CÍM

A SZENT IDŐK

(Kánon 1244 – 1253)

 

I. FEJEZET (Kánon 1246 - 1248)

AZ ÜNNEPEK

1246. kán. - 1. §. A vasárnapot mint a húsvéti misztérium ünnepét apostoli hagyomány alapján az egész egyházban őseredeti kötelező ünnepként kell megtartani. Meg kell ünnepelni továbbá Urunk Jézus Krisztus születésének napját, a vízkeresztet, Krisztus mennybemenetelét, szent testének és vérének ünnepét, Máriának mint Isten szent anyjának napját, szeplőtelen fogantatását és mennybevételét, Szent József, Szent Péter és Pál apostol, valamint mindenszentek napját.

2. §. A püspöki konferencia azonban az Apostoli Szentszék előzetes hozzájárulásával a kötelező ünnepek közül egyeseket eltörölhet vagy vasárnapra helyezhet át.

1247. kán. - Vasárnap és más kötelező ünnepeken a hívők kötelesek szentmisén részt venni; tartózkodjanak továbbá azoktól a munkáktól és ügyletektől, amelyek az Istennek járó liturgikus tisztelet megadását, az Úr napjának sajátos vidámságát vagy a lélek és a test kellő pihenését akadályozzák.

1248. kán. - 1. §. A szentmisén való részvétel kötelezettségének eleget tesz, aki bárhol, katolikus rítus szerint végzett misén jelen van, akár magán az ünnep napján, akár az előző nap estéjén.

2. §. Ha szent szolgálatot teljesítő személy hiányában vagy más súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy a hívők részt vegyenek a plébániatemplomban vagy más szent helyen a megyéspüspök előírásai szerint tartott igeliturgián, ha van ilyen, vagy töltsenek kellő időt imádsággal egyénileg, a családban vagy alkalmasint több családból álló csoportban.