A SZENT HELYEK ÉS A SZENT IDŐK

 

I. CÍM

A SZENT HELYEK

(Kánon 1205 – 1243)

 

IV. FEJEZET (Kánon 1235 - 1239)

AZ OLTÁROK

1235. kán. - 1. §. Az oltárt, vagyis azt az asztalt, melyen az eucharisztikus áldozatot végzik, szilárdnak nevezzük, ha a padlóval egybeépített formában van kiképezve, és ezért nem lehet elmozdítani; mozgathatónak nevezzük, ha áthelyezhető.

2. §. Helyénvaló, hogy minden templomban legyen szilárd oltár; szent szertartásokra rendelt egyéb helyeken pedig akár szilárd, akár mozgatható oltár lehet.

1236. kán. - 1. §. Az egyház hagyományos gyakorlata szerint a szilárd oltár lapja legyen kőből, mégpedig egyetlen természetes kőből; mégis a püspöki konferencia megítélése szerint, más méltó és szilárd anyagot is lehet alkalmazni. Az oltár törzse vagy talapzata azonban bármilyen anyagból készíthető.

2. §. A mozgatható oltár bármilyen szilárd, a liturgikus használatnak megfelelő anyagból készíthető.

1237. kán. - 1. §. A szilárd oltárokat fel kell szentelni, a mozgathatókat pedig vagy fel kell szentelni, vagy meg kell áldani a liturgikus könyvekben előírt szertartások szerint.

2. §. A liturgikus könyvekben foglalt szabályok szerint meg kell tartani azt az ősi szokást, hogy a szilárd oltár alá vértanúk vagy más szentek ereklyéit helyezik.

1238. kán. - 1. §. Az oltár felszenteltségét vagy megáldottságát az 1212. kán.-nak megfelelően veszíti el.

2. §. A templom vagy más szent hely közönséges használatra való átengedése által az oltárok, akár szilárdak, akár mozgathatóak, nem vesztik el felszenteltségüket vagy megáldottságukat.

1239. kán. - 1. §. Mind a szilárd, mind a mozgatható oltárt kizárólag az istentisztelet számára kell fenntartani, minden közönséges használat teljes kizárásával.

2. §. Az oltár alá ne helyezzenek holttestet; ha ez mégis megtörténik, az oltáron nem szabad misézni.