AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

IV. KÖNYV

AZ EGYHÁZ MEGSZENTELŐ FELADATA

I. RÉSZ

A SZENTSÉGEK

VII. CÍM

A HÁZASSÁG

(Kánon 1055 – 1165)

I. FEJEZET (Káuon 1063 - 1072)

A LELKIPÁSZTORI GONDOSKODÁS ÉS A
HÁZASSÁG MEGKÖTÉSÉT MEGELŐZŐ TEENDŐK

1063. kán. - A lelkipásztorok kötelesek gondoskodni arról, hogy saját egyházi közösségük segítséget nyújtson a krisztushívőknek a házas állapot keresztény szellemben való megőrzésére és tökéletesítésére, Ezt a segítséget elsősorban a következőképpen kell megadni:

1. szentbeszédekkel, a gyermekeknek, az ifjúságnak és a felnőtteknek szóló hitoktatással, sőt a tömegtájékoztatási eszközök használatával is; ezek során a krisztushívők oktatást nyernek a keresztény házasság jelentéséről, a keresztény házastársak és szülők feladatáról;

2. a házasságkötésre való személyes felkészítéssel, amelynek során a jegyesek új állapotuk szentségére és kötelességeire alkalmassá válnak;

3. a házasságkötés gyümölcsöző liturgiájával, amelyből kitűnik, hogy a házastársak a Krisztus és az egyház közti egység és termékeny szeretet misztériumát jelzik, és részesülnek benne;

4. a házastársaknak nyújtott segítséggel, mely támogatja őket abban, hogy a házastársi szövetséget hűségesen megtartva és megvédve, a családban napról napra szentebb és teljesebb életet éljenek.

1064. kán. - A helyi ordinárius feladata gondoskodni arról, hogy ez a segítségnyújtás kellően szervezett legyen; ha alkalmasnak tűnik, hallgasson meg olyan férfiakat és nőket is, akik tapasztaltnak és jártasnak bizonyultak.

1065. kán. - 1. §. Azok a katolikusok, akik még nem részesültek a bérmálás szentségében, mielőtt házasságra engednék őket, bérmálkozzanak meg, ha ez nagyobb kellemetlenség nélkül megtörténhet.

2. §. Hogy a házasság szentségét gyümölcsözően vegyék fel, nagyon ajánlatos, hogy a jegyesek gyónjanak meg és járuljanak szentáldozáshoz.

1066. kán. - Mielőtt házasságkötésre kerül a sor, be kell bizonyosodnia annak, hogy az érvényes és megengedett házasságkötésnek semmi nem áll útjában.

1067. kán. - A püspöki konferencia hozzon rendelkezéseket a jegyesvizsgálatról és a házassági hirdetésekről, valamint más eszközökről, melyek alkalmasak annak a vizsgálatnak az elvégzésére, amit a házasság megkötése előtt meg kell tartani; ezeknek pontos megtartása után a plébános közreműködhet a házasságkötésnél.

1068. kán. - Halálveszély esetén, ha más bizonyítékok nem szerezhetők be, elegendő, hacsak ellenkező jelek nincsenek, a felek - adott esetben esküvel megerősített - állítása, hogy meg vannak keresztelve, és semmi akadály nincs köztük.

1069. kán. - Minden hívő köteles a házasság megkötése előtt felfedni a plébános vagy a helyi ordinárius előtt azokat az akadályokat, amelyekről tudomása van.

1070. kán. - Ha a vizsgálatot más tartotta meg, mint az a plébános, akinek közre kell működnie a házasságkötésnél, akkor ezek eredményéről mielőbb hiteles okiratban értesítse ezt a plébánost.

1071. kán. - 1. §. Szükség esetét kivéve a helyi ordinárius engedélye nélkül senki se működjék közre:

1. lakóhely nélküliek házasságánál;

2. olyan házasságnál, amelyet a polgári törvények szerint nem lehet elismerni vagy megkötni;

3. annak a házasságánál, aki az előző együttélésből származó természetes kötelezettségekkel tartozik a másik fél vagy gyermek iránt;

4. annak a házasságánál, aki a katolikus hitet közismerten elhagyta;

5. annak a házasságánál, akit cenzúrával sújtottak;

6. családhoz tartozó kiskorúak házasságánál szüleik tudta nélkül vagy ésszerű ellenkezése ellenére;

7. képviselő útján kötendő házasságnál, amelyről az 1105. kán.-ban van szó.

2. §. A helyi ordinárius annak a házasságánál való közreműködésre, aki a katolikus hitet közismerten elhagyta, az engedélyt csak az 1125. kán.-ban említett normák értelemszerű megtartásával adja meg.

1072. kán. - Igyekezzenek a lelkipásztorok a fiatalokat a házasság megkötésétől visszatartani az előtt az életkor előtt, amelyben az adott vidéken elfogadott viselkedési normák szerint házasságot kötni szokás.