AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

IV. KÖNYV

AZ EGYHÁZ MEGSZENTELŐ FELADATA

I. RÉSZ

A SZENTSÉGEK

VI. CÍM

AZ EGYHÁZI REND

(Kánon 1008 - 1054)

II. FEJEZET (Kánon 1024 - 1052)

1. CIKKELY (Kánon 1026 - 1032)

A SZENTELENDŐKTŐL MEGKÖVETELT TULAJDONSÁGOK

1026. kán. - Ahhoz, hogy valakit felszenteljenek, az illetőnek kellő szabadsággal kell rendelkeznie; senkit sem szabad bármi módon vagy bármi okból is a rendek felvételére kényszeríteni, vagy kánonilag alkalmas személyt azok felvételétől visszatartani.

1027. kán. - A diakonátusra és áldozópapságra jelentkezőket gondos felkészítéssel kell kiképezni a jog szerint.

1028. kán. - A megyéspüspök vagy az illetékes elöljáró gondoskodjék arról, hogy a jelölteket, mielőtt valamely rendet felvennének, kellően tanítsák meg arra, ami az illető rendre és az azzal járó kötelezettségekre vonatkozik.

1029. kán. - A rendeket csak azoknak adják fel, akiknek saját püspökük vagy az illetékes nagyobb elöljáró józan megítélése szerint mindent figyelembe véve, ép a hitük, helyes szándék indítja őket, kellő tudásuk, jó hírük van, jó erkölcsűek, kipróbált erényekkel és más, a felveendő rendnek megfelelő fizikai és pszichikai tulajdonságokkal rendelkeznek.

1030. kán. - A saját püspök vagy az illetékes nagyobb elöljáró a neki alárendelt, áldozópapságra szánt diakónusoknak csakis kánoni okból tilthatja meg, még ha ez az ok rejtett is, hogy az áldozópapság rendjét felvegyék; megmarad azonban a felfolyamodás lehetősége a jog előírása szerint.

1031. kán. - 1. §. Az áldozópapságot csakis azoknak adják fel, akik huszonötödik életévüket betöltötték, és kellő érettséggel rendelkeznek; meg kell tartani ezenkívül a diakonátus és az áldozópapság közti legalább hat hónapos időközt; akiket az áldozópapságra szánnak, azoknak a diakonátus rendjét csak huszonharmadik életévük betöltése után adják fel.

2. §. Az állandó diakonátusra készülő nőtlen embert a diakonátusra csakis akkor engedjék, ha legalább huszonötödik életévét betöltötte, a házas embert pedig csak akkor, ha legalább harmincötödik életévét betöltötte, és felesége is beleegyezését adta.

3. §. A püspöki konferenciáknak jogában áll olyan szabályt kimondani, mely az áldozópapsághoz és az állandó diakonátushoz magasabb kort kíván.

4. §. Ha az 1. és 2. § szerint megkívánt korból több, mint egy év hiányzik, a felmentés az Apostoli Szentszéknek van fenntartva.

1032. kán. - 1. §. Az áldozópapságra készülőknek a diakonátust csak filozófiai-teológiai tanulmányaik ötödik évének eltelte után lehet feladni.

2. §. Tanulmányainak végeztével a diakónus a püspöktől vagy az illetékes nagyobb elöljárótól meghatározandó megfelelő ideig vegyen részt a lelkipásztori munkában, és gyakorolja diakónusi rendjét, mielőtt áldozópappá szentelnék.

3. §. Az állandó diakonátusra készülő csak akkor kapja meg ezt a rendet, ha letelt képzésének ideje.