AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

IV. KÖNYV

AZ EGYHÁZ MEGSZENTELŐ FELADATA

I. RÉSZ

A SZENTSÉGEK

VI. CÍM

AZ EGYHÁZI REND

(Kánon 1008 - 1054)

1008n. kán. - Az egyházi rend szentsége által isteni rendelés folytán a krisztushívők közül egyesek eltörölhetetlen jegyet kapnak, és ezzel szent szolgálatra rendelt személyekké válnak, vagyis olyanokká, akik arra vannak szentelve és rendelve, hogy fokozatuknak megfelelően új és sajátos címen szolgálják Isten népét.

1009n. kán. - 1. §. A rendek a püspökség, az áldozópapság és a diakonátus.

2. §. Kézfeltétellel és azzal a felszentelő imádsággal szolgáltatják ki őket, melyet a liturgikus könyvek az egyes fokozatok számára előírnak.

3. §. A püspöki és az áldozópapi rendben lévők küldetést és felhatalmazást kapnak arra, hogy Krisztusnak, a Főnek a személyében cselekedjenek, a diakónusok pedig ahhoz kapnak erőt, hogy Isten népének szolgáljanak a liturgia, az ige és a szeretet szolgálatában.