AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

IV. KÖNYV

AZ EGYHÁZ MEGSZENTELŐ FELADATA

I. RÉSZ

A SZENTSÉGEK

IV. CÍM

A BŰNBÁNAT SZENTSÉGE

(Kánon 959 - 997)

II. FEJEZET (Kánon 965 - 986)

A BUNBÁNAT SZENTSÉGÉNEK KISZOLGÁLTATÓJA

965. kán. - A bűnbánat szentségének kiszolgáltatója kizárólag a pap.

966. kán. - 1. §. A bűnök érvényes feloldozásához szükséges, hogy a kiszolgáltató a rendi hatalmon kívül felhatalmazással rendelkezzék annak gyakorlására azoknak a hívőknek a vonatkozásában, akiknek a feloldozást adja.

2. §. Ezt a felhatalmazást a pap megkaphatja vagy magánál a jognál fogva, vagy az illetékes hatóságnak a 969. kán. szerint adott engedélyével.

967. kán. - 1. §. A krisztushívőknek bárhol a világon való meggyóntatására, a római pápán kívül, magánál a jognál fogva felhatalmazással rendelkeznek a bíborosok; ugyanígy a püspökök is, akik megengedetten élnek ezzel mindenütt, hacsak egyedi esetben a megyéspüspök meg nem tiltja.

2. §. Akinek akár hivatalánál fogva, akár az inkardinációja vagy a lakóhelye szerinti helyi ordinárius engedélye alapján állandó gyóntatási felhatalmazása van, ezzel a felhatalmazással mindenhol élhet, hacsak a helyi ordinárius egyedi esetben meg nem tiltja, a 974. kán. 2. és 3. §-ának fenntartásával.

3. §. Magánál a jognál fogva ugyanezzel a felhatalmazással élhetnek mindenütt a tagok és az éjjel-nappal az intézmény vagy a társaság házában tartózkodó személyek vonatkozásában azok, akik hivataluknál vagy az illetékes elöljáró engedélyénél fogva a 968. kán. 2. §-a és a 969. kán. 2. §-a szerinti gyóntatási felhatalmazással rendelkeznek; ezzel megengedetten is élhetnek, hacsak valamely nagyobb elöljáró saját alárendeltjei vonatkozásában egyedi esetben meg nem tiltotta.

968. kán. - 1. §. Hivatalánál fogva a maga területén gyóntatási felhatalmazással rendelkezik a helyi ordinárius, a penitenciárius kanonok, a plébános és azok az egyéb személyek, akik a plébánost helyettesítik.

2. §. Hivataluknál fogva felhatalmazással rendelkeznek alárendeltjeik és az éjjel-nappal a házban tartózkodó más személyek gyóntatására a pápai jogú, klerikusi szerzetes intézménynek vagy az apostoli élet társaságainak azok az elöljárói, akik a szabályzat szerint végrehajtói kormányzati hatalommal rendelkeznek, a 630. kán. 4. §-ának fenntartásával.

969. kán. - 1. §. Csakis az illetékes helyi ordinárius adhatja meg bármely papnak a felhatalmazást minden hívő meggyóntatására; mégis azok a papok, akik szerzetes intézmények tagjai, ne éljenek ezzel elöljárójuk legalább vélelmezett engedélye nélkül.

2. §. A szerzetes intézménynek vagy az apostoli élet társaságának a 968. kán. 2. §-ában említett elöljárója illetékes felhatalmazást adni bármely papnak alárendeltjei és az éjjel-nappal a házban tartózkodó más személyek meggyóntatására.

970. kán. - Gyóntatási felhatalmazást csakis olyan papoknak adjanak, akiket vizsgán alkalmasnak találtak, vagy akiknek alkalmassága valamilyen más alapon nyilvánvaló.

971. kán. - Egy papnak, még ha lakóhellyel vagy pótlakóhellyel rendelkezik is azon a területen, a helyi ordinárius csak akkor adjon tartós felhatalmazást gyóntatásra, ha előbb - amennyire lehetséges - meghallgatta az illető pap ordináriusát.

972. kán. - A 969. kán.-ban említett illetékes hatóság a gyóntatási felhatalmazást adhatja akár meghatározatlan, akár meghatározott időre.

973. kán. - A tartós gyóntatási felhatalmazást írásban kell adni.

974. kán. - 1. §. A helyi ordinárius, valamint az illetékes elöljáró csakis súlyos okból vonja vissza a tartós gyóntatási felhatalmazást.

2. §. Ha a 967. kán. 2. §-ában említett helyi ordinárius, aki a felhatalmazást adta, a gyóntatási felhatalmazást visszavonja, a pap mindenütt elveszíti ezt a felhatalmazást; ha más helyi ordinárius vonja meg tőle, akkor csak a felhatalmazást megvonó ordinárius területén veszíti el azt.

3. §. Minden helyi ordinárius, aki egy paptól megvonta a gyóntatási felhatalmazást, értesítse a pap inkardináció szerinti saját ordináriusát, vagy ha szerzetes intézmény tagjáról van szó, illetékes elöljáróját.

4. §. Ha a gyóntatási felhatalmazást a saját nagyobb elöljárója vonja vissza, a pap mindenütt elveszíti a felhatalmazást az intézmény tagjainak gyóntatására; ha azonban ezt a felhatalmazást más illetékes elöljáró vonta meg, a pap azt csak az illető területén levő alárendeltek vonatkozásában veszti el.

975. kán. - A 967. kán. 2. §-ában említett felhatalmazás a visszavonáson kívül megszűnik a hivatal elvesztésével, az exkardinációval vagy a lakóhely elvesztésével is.

976. kán. - Minden pap - még ha nem rendelkezik is gyóntatási felhatalmazással - érvényesen és megengedetten oldoz fel minden halálveszélyben levő gyónót, bármely cenzúra és bűn alól, még akkor is, ha jóváhagyott pap van jelen.

977. kán. - A hatodik parancsolat elleni bűnben, halálveszély esetét kivéve, a bűntárs feloldozása érvénytelen.

978. kán. - 1. §. A pap legyen tudatában annak, hogy amikor gyóntat, a bíró és egyszersmind az orvos feladatát látja el, és Isten azért állította az isteni igazságosság és egyúttal az isteni irgalom szolgálatába, hogy dicsőségéről és a lelkek üdvösségéről gondoskodjék.

2. §. A gyóntató mint az egyház szolgálattevője, a szentség kiszolgáltatása során hűségesen ragaszkodjék a tanítóhivatal tanításához és az illetékes hatóság által kiadott szabályokhoz.

979. kán. - A kérdések feltételekor a pap óvatosan és tapintattal járjon el, vegye figyelembe a gyónó helyzetét és korát, és tartózkodjék a bűntárs nevének tudakolásától.

980. kán. - Ha a gyóntató nem kételkedik a gyónó felkészültségében, és az a feloldozást kéri, a feloldozást ne tagadja meg és ne is halassza el.

981. kán. - A bűnök jellegének és számának megfelelően, de a gyónó helyzetének figyelembevételével, a gyóntató szabjon ki üdvös és megfelelő elégtételt; ezt a gyónó személyesen köteles elvégezni.

982. kán. - Aki azt gyónja, hogy hamisan vádolt meg egy ártatlan gyóntatót az egyházi hatóságnál a hatodik parancsolat elleni bűnre csábítás bűntettével, azt csak akkor oldozzák fel, ha előbb a hamis feljelentést formálisan visszavonta, és kész az esetleges károk jóvátételére.

983. kán. - 1. §. A gyónási titok sérthetetlen; ezért tilos a gyóntatónak a gyónót szóval vagy bármilyen más módon, bármi okból, akár csak részben is elárulnia.

2. §. Titoktartásra köteles a tolmács is, ha szerepel, valamint mindazok az egyéb személyek, akik a gyónásból bármilyen módon tudomást szereztek a bűnökről.

984. kán. - 1. §. A gyóntatónak teljességgel tilos a gyónásból szerzett ismereteit a gyónóra nézve károsan felhasználnia még akkor is, ha a leleplezés minden veszélye ki van zárva.

2. §. Aki hatóság szerepét tölti be, annak a külső kormányzatban semmiképpen sem szabad felhasználnia azt az értesülést, amit a bűnökről bármikor is gyónásban szerzett.

985. kán. - A novíciusmester és segítője, a szeminárium vagy más nevelőintézet rektora ne gyóntassa meg az illető házban tartózkodó növendékeit, hacsak a növendékek egyes esetekben önként nem kérik.

986. kán. - 1. §. Mindazok, akikre feladatuknál fogva lelkek gondozása van bízva, kötelesek gondoskodni azoknak a rájuk bízott hívőknek a gyóntatásáról, akik ezt ésszerűen kérik, valamint arról, hogy alkalmat adjanak a hívőknek arra, hogy a nekik megfelelően kitűzött napokon és órákban egyéni szentgyónáshoz járuljanak.

2. §. Sürgős szükség esetén minden gyóntató, halálveszélyben pedig minden pap köteles a krisztushívőket meggyóntatni.