The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

IV. KÖNYV

AZ EGYHÁZ MEGSZENTELŐ FELADATA

 

I. RÉSZ

A SZENTSÉGEK

 

I. CÍM

A KERESZTSÉG

(Kánon 849 - 878)

 

III. FEJEZET (Kánon 864 - 871)

A KERESZTELENDŐK

864. kán. - A keresztség felvételére alkalmasak mindazok, de csak azok az emberek, akik még nincsenek megkeresztelve.

865. kán. - 1. §. Ahhoz, hogy a felnőttet meg lehessen keresztelni, szükséges, hogy előbb kinyilvánítsa szándékát a keresztség felvételére; tanulja meg kellően a hit igazságait és a keresztény kötelezettségeket, s a katekumenátus révén legyen kipróbált a keresztény életben; figyelmeztessék arra is, hogy bánja meg bűneit.

2. §. A halálveszélyben forgó felnőttet meg lehet keresztelni, ha valamelyest ismeri a hit legfőbb igazságait, bármilyen módon kinyilvánította szándékát a keresztség felvételére, és megígéri, hogy meg fogja tartani a keresztény vallás parancsait.

866. kán. - Hacsak súlyos ok nem szól ellene, azt a felnőttet, akit megkeresztelnek, rögtön a keresztség után bérmálják is meg, és vegyen részt az eucharisz-tia ünneplésében úgy, hogy maga is szentáldozáshoz járul.

867. kán. - 1. §. A szülők kötelesek gondoskodni arról, hogy a gyermekek már az első hetekben megkapják a keresztséget; a születés után mielőbb, sőt már a szülés előtt forduljanak a plébánoshoz, hogy gyermekük számára kérjék a szentséget, és hogy erre kellő felkészítést kapjanak.

2. §. Ha a gyermek halálveszélyben forog, haladéktalanul meg kell keresztelni.

868n. kán. - 1. §. Ahhoz, hogy a gyermeket megengedetten kereszteljék meg, szükséges:

1. hogy a szülők, illetve legalább egyikük, vagy az, aki törvényesen helyettesíti őket, beleegyezzék;

2. hogy megalapozott remény legyen a katolikus vallásban való nevelésre, a 3. § fenntartásával; ha ez teljesen hiányzik, a keresztséget a részleges jog előírásai szerint halasszák el, értesítve a szülőket ennek okáról.

2. §. A katolikus, sőt a nem katolikus szülők gyermekét is meg szabad keresztelni halálveszélyben még a szülők akarata ellenére is. 3. §. A nem katolikus keresztények gyermekét akkor szabad megkeresztelni, ha a szülők, vagy legalább a szülők egyike, vagy az, aki őket törvényesen helyettesíti, ezt kéri és fizikailag vagy erkölcsileg lehetetlen számukra, hogy saját szolgálattevőjükhöz járuljanak.

869. kán. - 1. §. Ha kétséges, hogy valaki meg van-e keresztelve, vagy hogy keresztsége érvényes volt-e, feltételesen szolgáltassák ki neki a keresztséget.

2. §. A nem katolikus egyházi közösségben keresztelteket nem kell feltételesen megkeresztelni, hacsak a kereszteléskor használt anyagra és a szavak formájára való tekintettel, valamint a felnőtt keresztelendő és a keresztség kiszolgáltatója szándékának figyelembevételével komoly ok nincs arra, hogy a keresztség érvényességében kételkedjünk.

3. §. Ha az 1. és 2. §-ban említett esetekben a keresztség kiszolgáltatása vagy érvényessége kétséges marad, a keresztséget csak akkor szolgáltassák ki, ha előbb a keresztelendőnek, feltéve, hogy felnőtt, kifejtették a keresztség szentségéről szóló tanítást, és neki, vagy ha gyermekről van szó, szüleinek megmagyarázták a korábbi keresztség érvényességével kapcsolatos kételyek okát.

870. kán. - A kitett vagy talált gyermeket, hacsak szorgalmas vizsgálat után keresztelése be nem bizonyosodik, kereszteljék meg.

871. kán. - Az abortált magzatokat, ha élnek, amennyiben lehetséges, kereszteljék meg.

 

top