The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

AZ ISTEN NÉPE 

 

III. RÉSZ

A MEGSZENTELT ÉLET INTÉZMÉNYEI
ÉS AZ APOSTOLI ÉLET TÁRSASÁGAI
(Kánon 573 - 746)

 

I. SZAKASZ

A MEGSZENTELT ÉLET INTÉZMÉNYEI

(Kánon 573 - 730)

 

II. CÍM

A SZERZETES INTÉZMÉNYEK 

(Kánon 607 - 709) 

 

VI. FEJEZET (Kánon 684 - 685)

A TAGOK KIVÁLÁSA AZ INTÉZMÉNYBŐL

 

3. CIKKELY

A TAGOK ELBOCSÁTÁSA

694n. kán. - 1. §. Magánál a ténynél fogva elbocsátottnak kell tekinteni az intézményből azt a tagot, aki:

1. a katolikus hittől közismerten elpártolt;

2. házasságot kötött vagy akár csak polgárilag is megkísérelt;

3. a szerzetesháztól a 665. kán. 2. §-a szerint törvénytelenül folyamatos tizenkét hónapon keresztül távol tartózkodott, tekintettel arra, hogy a szerzetes megtalálhatatlan.

2. §. Ezekben az esetekben a nagyobb elöljáró a bizonyítékok összegyűjtése után, tanácsával együtt késedelem nélkül nyilvánítsa ki ezt a tényt, hogy jogilag nyilvánvaló legyen az elbocsátás.

3. §. Az 1. § 3. sz.-ában említett esetben ezt a nyilatkozatot, ahhoz, hogy az elbocsátás jogilag nyilvánvaló legyen, meg kell erősítenie a Szentszéknek; egyházmegyei jogú intézmények esetén a megerősítés a főszékhely megyéspüspökére tartozik.

695. kán. - 1. §. A tagot el kell bocsátani az 1397., 1398. és 1395. kán.-ban említett büntetendő cselekményekért, kivéve, ha az 1395. kán. 2. §-ában említett büntetendő cselekmények esetén az elöljáró úgy véli, hogy az elbocsátás nem feltétlenül szükséges, és más módon kellőképpen gondoskodni lehet az illető megjavításáról, az igazságosság helyreállításáról és a botrány helyrehozataláról.

2. §. Ezekben az esetekben a nagyobb elöljáró, miután összegyűjtötte a tényeket és a beszámíthatóságra vonatkozó bizonyítékokat, hozza tudomására az elbocsátandó tagnak a vádat és a bizonyítékokat, lehetőséget adva neki a védekezésre. A nagyobb elöljáró és a jegyző által aláírt összes iratokat, a tag írásban adott és általa aláírt válaszaival együtt a legfőbb elöljáróhoz kell továbbítani.

696. kán. - 1. §. A tagot más okból is el lehet bocsátani, feltéve hogy azok súlyosak, külsők, beszámíthatók és jogilag bizonyítottak. Ilyenek: a megszentelt élet kötelességeinek rendszeres elhanyagolása; a szent kötelékek ismételt megsértése; az elöljárók törvényes parancsaival szemben súlyos dologban tanúsított makacs engedetlenség; a tag vétkes cselekvésmódjából eredő súlyos botrány; az egyházi tanítóhivatal által elítélt tanítások makacs vallása vagy terjesztése; nyilvános csatlakozás materialista vagy ateista színezetű ideológiákhoz; a 665. kán.

2. §-ában említett fél évig tartó törvénytelen távollét; más hasonló súlyosságú, esetleg az intézmény saját jogában meghatározott okok.

2. §. Ideiglenes fogadalmas tag elbocsátásához a saját jogban megállapított, kevésbé súlyos okok is elegendők.

697. kán. - A 696. kán.-ban említett esetekben, ha a nagyobb elöljáró - tanácsa meghallgatása után - az elbocsátási eljárás megkezdése mellett dönt:

1. gyűjtse össze vagy egészítse ki a bizonyítékokat;

2. a tagot írásban vagy két tanú előtt figyelmeztesse azzal a kifejezett fenyegetéssel, hogy el fogják bocsátani, ha nem tér jó útra; jelölje meg világosan az elbocsátás okát, és adjon teljes lehetőséget a tagnak a védekezésre; ha az intelem hiábavalónak bizonyul, a második figyelmeztetésre legalább tizenöt napnyi idő közbeiktatása után kerítsen sort;

3. ha ez a figyelmeztetés is hiábavalónak bizonyult, és a nagyobb elöljáró tanácsával úgy ítéli, hogy eléggé bebizonyosodott a javíthatatlanság, és a tag védekezései elégtelenek, az utolsó figyelmeztetéstől számított tizenöt nap eredménytelen eltelte után, a magának a nagyobb elöljárónak és a jegyzőnek az aláírásával ellátott összes iratokat továbbítsa a legfőbb elöljáróhoz a tag saját aláírásával megerősített válaszaival együtt.

698. kán. - A 695. és 696. kán.-ban említett minden esetben mindig szilárdan megmarad a tag joga arra, hogy a legfőbb elöljáróval kapcsolatot teremtsen, és védekezését közvetlenül neki adja elő.

699. kán. - 1. §. A legfőbb elöljáró az érvénytelenség terhe alatt, legalább négy tagból álló tanácsával testületileg járjon el a bizonyítékok, az érvek, és a védekezés pontos mérlegelésében, és ha titkos szavazással úgy döntöttek, a jogra és a tényekre vonatkozó indokoknak az érvényességéhez szükséges, legalább összefoglaló megjelölésével, adja ki az elbocsátó határozatot.

2. §. A 615. kán.-ban említett önálló monostorokban az elbocsátással kapcsolatos döntés a megyéspüspökre tartozik, az elöljárónak hozzá kell továbbítania a tanácsa által megvizsgált iratokat.

700. kán. - Az elbocsátó határozat csakis akkor érvényes, ha a Szentszék megerősítette, vagyis hozzá kell felterjeszteni a határozatot és az összes iratokat; egyházmegyei jogú intézmény esetén a megerősítésre annak az egyházmegyének a püspöke illetékes, ahol az a ház található, melyhez az illető szerzetes tartozik. A határozatnak pedig - ahhoz, hogy érvényes legyen - jeleznie kell, hogy az elbocsátottnak joga van az értesítés kézhezvételétől számított tíz napon belül az illetékes hatósághoz felfolyamodni. A felfolyamodásnak felfüggesztő hatálya van.

701. kán. - A törvényes elbocsátással minden további nélkül megszűnnek a fogadalmak, valamint a fogadalomtételből eredő jogok és kötelességek. Ha pedig a tag klerikus, nem gyakorolhatja a szent rendet, amíg olyan püspököt nem talál, aki megfelelő próba után felveszi egyházmegyéjébe a 693. kán. szerint, vagy legalább megengedi neki a szent rendek gyakorlását.

702. kán. - 1. §. Akik szerzetes intézményből törvényesen kiléptek, vagy onnan törvényesen elbocsátást nyertek, semmit nem követelhetnek az intézménytől az ott végzett bármilyen munkájukért.

2. §. Az intézmény mégis tartsa meg a méltányosságot és az evangéliumi szeretetet a belőle kivált taggal szemben.

703. kán. - Súlyos külső botrány vagy az intézményt fenyegető igen súlyos kár esetén a nagyobb elöljáró, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, a helyi elöljáró - tanácsának beleegyezésével - nyomban kiutasíthatja a tagot a szerzetesházból. A nagyobb elöljáró, ha szükséges, gondoskodjék az elbocsátási eljárás jog szerinti megindításáról, vagy adja át az ügyet az Apostoli Szentszéknek.

704. kán. - Az intézményből bármi módon kivált tagokról történjék említés abban a jelentésben, amit az 592. kán. 1. §-a értelmében az Apostoli Szentszékhez kell küldeni.

top