AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

AZ ISTEN NÉPE 

III. RÉSZ

A MEGSZENTELT ÉLET INTÉZMÉNYEI
ÉS AZ APOSTOLI ÉLET TÁRSASÁGAI
(Kánon 573 - 746)

I. SZAKASZ

A MEGSZENTELT ÉLET INTÉZMÉNYEI

(Kánon 573 - 730)

II. CÍM

A SZERZETES INTÉZMÉNYEK 

(Kánon 607 - 709) 

II. FEJEZET (Kánon 617 - 640)

AZ INTÉZMÉNYEK KORMÁNYZÁSA

1. CIKKELY (Kánon 617 - 630)

AZ ELÖLJÁRÓK ÉS A TANÁCSOK

617. kán. - Az elöljárók az egyetemes és a saját jog szerint töltsék be tisztségüket és gyakorolják hatalmukat.

618. kán. - Az elöljárók Istentől az egyház szolgálata által kapott hatalmukat a szolgálat szellemében gyakorolják. Tisztségük betöltésében ezért igazodjanak Isten akaratához, úgy irányítsák alárendeltjeiket mint Isten gyermekeit, és az emberi személy iránti tisztelettel segítsék elő önkéntes engedelmességüket. Szívesen hallgassák meg őket, támogassák az intézmény és az egyház javára szolgáló együttes törekvésüket, érintetlenül megmarad azonban a hatalmuk a teendők eldöntésére és megparancsolására.

619. kán. - Az elöljárók serényen lássák el hivatalukat, és a rájuk bízott tagokkal együtt törekedjenek arra, hogy Krisztusban testvéri közösséget építsenek fel, és abban Istent mindennél jobban keressék és szeressék. A tagokat tehát gyakran táplálják Isten igéjének eledelével, és irányítsák őket a szent liturgia ünneplésére. Mutassanak példát nekik az erények gyakorlásában és saját intézményük törvényeinek és hagyományainak megtartásában; személyes szükségleteikről megfelelő módon gondoskodjanak, szorgalmasan gondozzák és látogassák a betegeket, feddjék meg a nyugtalanokat, vigasztalják a kislelkűeket, legyenek türelmesek valamennyiükkel szemben.

620. kán. - Nagyobb elöljárók azok, akik az egész intézményt vagy annak egy tartományát vagy azzal egyenrangú részét vagy önálló házát vezetik, valamint ezek helyettesei. Ezekhez járul még a prímás apát és a monasztikus kongregáció elöljárója, jóllehet ők nem rendelkeznek mindazzal a hatalommal, amit az egyetemes jog a nagyobb elöljáróknak tulajdonít.

621. kán. - Tartománynak nevezzük azt a több házból álló egységet, amely ugyanazon elöljáró vezetése alatt, az illető intézmény közvetlen részét alkotja, és amelyet törvényes hatóság kánonilag létesített.

622. kán. - A legfőbb elöljárónak az intézmény minden tartománya, háza és tagja felett hatalma van, melyet a saját jog szerint kell gyakorolnia; a többi elöljárók tisztségük határai között rendelkeznek hatalommal.

623. kán. - Hogy a tagok az elöljárói tisztségre érvényesen nyerjenek kinevezést vagy választást, szükséges a saját jogban, vagy nagyobb elöljáró esetén a szabályzatban meghatározandó megfelelő idő eltelte az örök vagy végleges fogadalomtétel után.

624. kán. - 1. §. Az elöljárókat az intézmény természete és igényei szerinti meghatározott és megfelelő időtartamra rendeljék, hacsak a szabályzat a legfőbb elöljáróra és az önálló házak elöljáróira nézve másként nem rendelkezik.

2. §. A saját jog megfelelő szabályokkal gondoskodjék arról, hogy a megszabott időre rendelt elöljárók ne viseljék túl hosszan megszakítás nélkül kormányzati hivatalukat.

3. §. Tisztségük időtartama alatt viszont a saját jogban megállapított okok miatt elmozdíthatók hivatalukból, vagy más hivatalba helyezhetők át.

625. kán. - 1. §. Az intézmény legfőbb elöljáróját a szabályzat előírásai szerint kánoni választással jelöljék ki.

2. §. A 615. kán. szerinti önálló monostor elöljárójának, valamint az egyházmegyei jogú intézmény legfőbb elöljárójának választásakor a főszékhely püspöke elnököl.

3. §. A többi elöljárót a szabályzat szerint rendeljék, de úgy, hogy választás esetén legyen szükséges az illetékes nagyobb elöljáró megerősítése, az elöljáró által való kinevezés esetén pedig előzze meg alkalmas tanácskozás.

626. kán. - Az elöljárók a hivatalok betöltésében, a tagok pedig a választásokban tartsák meg az egyetemes és a saját jog előírásait, kerüljenek bármiféle visszaélést vagy személyválogatást, és egyedül Istent meg az intézmény javát szem előtt tartva nevezzék ki, illetőleg válasszák meg azokat, akiket az Úrban valóban méltóknak és alkalmasaknak ítélnek. Tartózkodjanak ezenkívül választások esetén az akár közvetlen, akár közvetett korteskedéstől, akár maguk, akár mások érdekében.

627. kán. - 1. §. A szabályzat szerint legyen az elöljáróknak saját tanácsuk; ennek munkáját tisztségük gyakorlása során igénybe is kell venniük.

2. §. Az egyetemes jogban előírt eseteken kívül a saját jognak kell meghatároznia azokat az eseteket, amelyekben az érvényes cselekvéshez hozzájárulás, illetőleg tanács szükséges, melyet a 127. kán. szerint kell kikérni.

628. kán. - 1. §. Az intézmény saját joga szerint tisztségükre kijelölt elöljárók ugyanazon saját jog szabályai szerint látogassák meghatározott időben a rájuk bízott házakat és tagokat.

2. §. A megyéspüspök joga és kötelessége a szerzetesi fegyelemre vonatkozóan is látogatni:

1. a 615. kán.-ban említett önálló monostorokat;

2. az egyházmegyei jogú intézmények saját területén levő házait.

3. §. A tagok legyenek bizalommal a vizitátorral szemben, törvényes kérdéseire kötelesek válaszolni az igazság szerint a szeretetben; senkinek sem szabad bármi módon eltéríteni a tagokat ettől a kötelességüktől, sem a látogatás célját más módon akadályozni.

629. kán. - Az elöljárók a maguk házában tartózkodjanak, és azt csakis saját joguk szabályai szerint hagyják el.

630. kán. - 1. §. Az elöljárók ismerjék el a tagokat megillető szabadságot a bűnbánat szentsége és a lelki irányítás terén, megtartva mégis az intézmény fegyelmét.

2. §. Legyen gondjuk az elöljáróknak saját joguk szabályai szerint arra, hogy alkalmas gyóntatók álljanak a tagok rendelkezésére, hogy náluk gyakran gyónhassanak.

3. §. Az apácák monostoraiban, a növendékházakban és a nagyobb létszámú laikusi közösségekben legyenek a helyi ordináriustól - a közösséggel való tanácskozás alapján - jóváhagyott rendes gyóntatók, anélkül azonban, hogy a hozzájuk járulás legcsekélyebb kötelezettsége is fennállna.

4. §. Az elöljárók csakis akkor hallgassák meg alattvalóik gyónását, ha a tagok önként kérik.

5. §. A tagok bizalommal forduljanak az elöljárókhoz; előttük szabadon és önként feltárhatják lelküket. Az elöljáróknak azonban tilos bármi módon is rábírni a tagokat arra, hogy feltárják előttük lelkiismeretüket.