The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

AZ ISTEN NÉPE 

 

III. RÉSZ

A MEGSZENTELT ÉLET INTÉZMÉNYEI
ÉS AZ APOSTOLI ÉLET TÁRSASÁGAI
(Kánon 573 - 746)

 

I. SZAKASZ

A MEGSZENTELT ÉLET INTÉZMÉNYEI

(Kánon 573 - 730)

 

I. CÍM

A MEGSZENTELT ÉLET ÖSSZES INTÉZMÉNYEIRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

(Kánon 573 - 606)

 

573. kán. - 1. §. Az evangéliumi tanácsok vállalásával megszentelt élet az az állandó életforma, mellyel a hívok a Szentlélek munkálkodása folytán Krisztust szorosabban követve, teljesen a mindenek fölött szeretett Istennek szentelik magukat, hogy az o dicsőségére, az egyház épülésére és a világ üdvösségére új és különös címen elkötelezve, Isten országának szolgálatában törekedjenek a szeretet tökéletességére, és kiváló jellé válva az egyházban, a mennyei dicsosé-get elore hirdessék.

2. §. Ezt az életformát, a megszentelt életnek az illetékes egyházi hatóság által kánonilag létesített intézményeiben szabadon vállalják magukra a krisztushívok, akik fogadalmak vagy intézményük saját törvényei szerint más szent kötelékek által vállalják a tisztaság, szegénység és engedelmesség megtartását, és a szeretet révén, melyre ezek elvezetnek, különös módon kapcsolódnak az egyházhoz és annak titkához.

574. kán. - 1. §. Azok állapota, akik az ilyen intézményekben az evangéliumi tanácsokat vállalják, hozzá tartozik az egyház életéhez és szentségéhez, és ezért azt az egyházban mindenkinek támogatnia kell, és elő kell mozdítania.

2. §. Erre az állapotra Isten különleges hívása szólít egyes krisztushívőket, hogy sajátos adományt élvezzenek az egyház életében, és intézményük célja és szelleme szerint hozzájáruljanak az egyház üdvösségmunkáló küldetéséhez.

575. kán. - Az evangéliumi tanácsok, melyek Krisztusnak, a Mesternek tanításában és példájában gyökereznek, isteni ajándékok; az egyház az Úrtól kapta, és az ő kegyelméből mindig őrzi őket.

576. kán. - Az illetékes egyházi hatóság feladata az evangéliumi tanácsokat magyarázni, gyakorlatukat törvényekkel irányítani, a szerintük való élet állandó formáit kánoni jóváhagyással megalapítani, valamint a maga részéről gondoskodni arról, hogy az intézmények az alapítók szelleme és az egészséges hagyományok szerint növekedjenek és virágozzanak.

577. kán. - A megszentelt életnek az egyházban sok intézménye áll fenn. Ezek a nekik juttatott kegyelem szerint különböző adományokkal rendelkeznek: vagy az imádkozó Krisztust követik szorosabban vagy az Isten országát hirdetőt vagy az emberek jótevőjét vagy a világban közöttünk élőt, de mindig azt, aki az Atya akaratát teljesíti.

578. kán. - Az alapítóknak az intézmény természetét, célját, szellemét és jellegét érintő és az illetékes egyházi hatóság által szentesített elgondolását és szándékait, valamint az intézmény egészséges hagyományait, mivel mindezek az illető intézmény örökségét alkotják, mindenkinek hűségesen meg kell őriznie.

579. kán. - A megyéspüspök a saját területén a megszentelt élet újabb intézményét csak a Szentszék előzetes írásbeli engedélyével hozhatja létre.

580. kán. - A megszentelt élet egyik intézményének a másikhoz való kapcsolódása a kapcsoló intézmény illetékes hatóságának van fönntartva, mindig érvényben hagyva a kapcsolódó intézmény kánoni önállóságát.

581. kán. - Az intézmény részekre osztása, bármilyen néven is, új részek létesítése, a meglevők egyesítése vagy új módon való körülhatárolása az intézmény illetékes hatóságára tartozik, a szabályzatban foglaltaknak megfelelően.

582. kán. - A megszentelt élet intézményeinek beolvasztása vagy egyesítése kizárólag az Apostoli Szentszéknek van fenntartva, ugyancsak neki van fenntartva a szövetségek és szövetkezések létesítése is.

583. kán. - A megszentelt élet intézményein belül olyan változások, amelyek az Apostoli Szentszéktől jóváhagyott dolgokat érintik, nem eszközölhetők a Szentszék engedélye nélkül.

584. kán. - Az intézmények megszüntetése kizárólag az Apostoli Szentszékre tartozik, neki van fenntartva az intézmény anyagi javairól való intézkedés is.

585. kán. - Az intézmény egyes részeinek megszüntetése az illető intézmény illetékes hatóságára tartozik.

586. kán. - 1. §. Az egyes intézmények számára életükben és különösen irányításukban a megfelelő önkormányzat elismert, ennek alapján az egyházban saját fegyelemnek örvendenek és épségben megőrizhetik az 578. kán.-ban említett örökségüket.

2. §. A helyi ordináriusok feladata ezt az önkormányzatot megőrizni és védelmezni.

587. kán. - 1. §. Az egyes intézmények saját hivatásának és azonosságának hűséges megőrzése végett mindegyik intézmény alapvető törvénykönyvének vagy szabályzatának tartalmaznia kell az 578. kán.-ban előírtakon kívül az intézmény kormányzására, a tagok fegyelmére, tagként való felvételére és képzésére, valamint a szent kötelékek sajátos tárgyára vonatkozó alapvető szabályokat.

2. §. Ezt a törvénykönyvet az illetékes egyházi hatóság hagyja jóvá, és csak ennek beleegyezésével lehet rajta változtatni.

3. §. Ebben a törvénykönyvben legyenek megfelelően összehangolva a lelki és jogi elemek, a szükségesnél több szabályt azonban ne tartalmazzon.

4. §. Az intézmény illetékes hatósága által kiadott többi szabályokat más törvénykönyvekbe gyűjtsék; ezek a szabályok az egyes helyek és idők követelményei szerint átdolgozhatók és igazíthatók.

588. kán. - 1. §. A megszentelt élet állapota természeténél fogva sem klerikusi, sem nem laikusi.

2. §. Klerikusi intézménynek azt nevezzük, mely az alapító célja vagy szándéka szerint vagy a törvényes hagyomány alapján klerikusok vezetése alatt áll, a szent rendek gyakorlását vállalja, és amelyet az egyházi hatóság ilyennek ismer el.

3. §. Laikusi intézménynek pedig azt nevezzük, amelyet az egyházi hatóság ilyennek ismert el, természete, jellege és célja alapján olyan az alapító vagy a törvényes hagyomány által meghatározott saját feladattal rendelkezik, amely nem foglalja magában a szent rend gyakorlását.

589. kán. - A megszentelt élet intézménye pápai jogú, ha az Apostoli Szentszék létesítette vagy formális határozattal jóváhagyta; egyházmegyei jogú viszont, ha a megyéspüspök létesítette, és az Apostoli Szentszéktől jóváhagyó határozatot nem nyert.

590. kán. - 1. §. A megszentelt élet intézményei, minthogy különleges módon Istennek és az egyház egészének szolgálatára vannak rendelve, különös címen is alá vannak vetve az egyház legfőbb hatóságának.

2. §. Az egyes tagok a pápának mint legfőbb elöljárójuknak az engedelmesség szent köteléke alapján is tartoznak engedelmeskedni.

591. kán. - Hogy az intézmények javáról és az apostoli tevékenység szükségleteiről jobban gondoskodjék, a pápa az egész egyházra kiterjedő elsőbbsége alapján, a közjó szem előtt tartásával, kiveheti a megszentelt élet intézményeit a helyi ordinárius kormányzata alól, és egyedül magának vagy más egyházi hatóságnak rendelheti alá őket.

592. kán. - 1. §. Hogy minél szorosabbá váljék az intézményeknek az Apostoli Szentszékkel való közössége, az összes legfőbb elöljárók a Szentszéktől megállapított módon és időben küldjenek rövid jelentést az Apostoli Szentszéknek intézményük állapotáról és életéről.

2. §. Minden intézmény irányítói segítsék elő azoknak a Szentszéktől eredő okmányoknak a megismerését, amelyek a rájuk bízott tagokat érintik, és gondoskodjanak megtartásukról.

593. kán. - Az 586. kán. előírásának érvényben hagyásával, a pápai jogú intézmények közvetlenül és kizárólag az Apostoli Szentszék hatalmának vannak alárendelve belső kormányzat és fegyelem tekintetében.

594. kán. - Az egyházmegyei jogú intézmény, az 586. kán. érvényben hagyásával, a megyéspüspök különleges felügyelete alatt marad.

595. kán. - 1. §. A főszékhely püspökére tartozik a szabályzat jóváhagyása és a rajta törvényesen végzett változtatások megerősítése, annak kivételével, amiben az Apostoli Szentszék lépett közbe; hatáskörébe tartozik továbbá az egész intézményt érintő olyan nagyobb ügyek intézése, amelyek meghaladják a belső hatóság illetékességét, ki kell kérnie azonban a többi megyéspüspökök véleményét, ha az intézmény több egyházmegyére terjed ki.

2. §. A megyéspüspök egyes esetekre vonatkozóan felmentést adhat a szabályzat alól.

596. kán. - 1. §. Az intézmények elöljárói és káptalanjai a tagok felett az egyetemes jogban és a szabályzatban meghatározott hatalommal rendelkeznek.

2. §. A pápai jogú klerikusi szerzetes intézményekben ezenfelül kormányzati egyházi hatalommal is rendelkeznek mind külső, mind belső fórumon.

3. §. Az 1. §-ban említett hatalomra vonatkozóan alkalmazni kell a 131., 133., valamint a 137-144. kán. előírásait.

597. kán. - 1. §. A megszentelt élet valamely intézményébe felvételt nyerhet bármely katolikus, ha megvan a helyes szándéka, rendelkezik az egyetemes és a saját jogban megkívánt tulajdonságokkal, és semmi akadály nem gátolja.

2. §. Senki sem vehető fel megfelelő előkészület nélkül.

598. kán. - 1. §. Minden egyes intézménynek jellegére és sajátos céljaira való tekintettel meg kell határoznia szabályzatában a tisztaság, a szegénység és az engedelmesség evangéliumi tanácsai megtartásának a saját életformájához szabott módját.

2. §. Az összes tagok pedig nemcsak az evangéliumi tanácsok hűséges és teljes megtartására vannak kötelezve, hanem arra is, hogy az intézmény saját jogának megfelelően éljenek, és így törekedjenek az állapotuknak megfelelő tökéletességre.

599. kán. - A mennyek országáért vállalt tisztaság evangéliumi tanácsa, mely az eljövendő világ jele és az osztatlan szívben a bőségesebb termékenység forrása, magában foglalja a celibátusban való teljes önmegtartóztatás kötelességét.

600. kán. - A szegénység evangéliumi tanácsa annak a Krisztusnak a követése, aki noha gazdag volt, értünk szegénnyé lett; megkívánja a valóságban és lélekben szegény, józanul munkálkodó és a földi gazdagságtól idegen életmódon kívül az egyes intézmények saját joga szerinti függőséget és korlátozást is a javak használatában és a velük való rendelkezésben.

601. kán. - Az engedelmességnek a mindhalálig engedelmes Krisztus követésében hittel és szeretettel vállalt evangéliumi tanácsa arra kötelez, hogy akaratunkat alávessük a törvényes elöljáróknak, mint Isten helyetteseinek, amikor a saját szabályzatnak megfelelően parancsot adnak.

602. kán. - A minden egyes intézményre jellemző testvéri életet, amely révén a tagok valamennyien Krisztusban mintegy különleges családdá egyesülnek, úgy kell meghatározni, hogy mindnyájuk számára kölcsönös segítséget jelentsen saját hivatásuk betöltésére. A szeretetben gyökerező és azon alapuló testvéri közösség révén a tagok lesznek a Krisztusban való egyetemes kiengesz-telődés példái.

603. kán. - 1. §. A megszentelt élet intézményein kívül, az egyház elismeri a remete vagy anachoréta életformát is, melyben a krisztushívők a világtól szigorúbban elkülönülve a magány csendje, az állandó imádság és vezeklés által Isten dicsőségére és a világ üdvösségére áldozzák életüket.

2. §. A remetét akkor ismeri el a jog a megszentelt életben Istennek ajánlott személynek, ha a megyéspüspök kezébe tett fogadalommal vagy más szent kötelékkel nyilvánosan vállalja a három evangéliumi tanács megtartását, és sajátos életformáját az ő vezetése alatt éli.

604. kán. - 1. §. A megszentelt élet e formáihoz csatlakozik a szüzek rendje, akiket - amikor megvallják Krisztus szorosabb követésére irányuló szent szándékukat - a megyéspüspök a jóváhagyott liturgikus szertartás szerint Istennek szentel, Krisztussal, Isten Fiával misztikus módon eljegyez és az egyház szolgálatára avat.

2. §. Hogy elhatározásukat hűségesen megtartsák, és az egyház életformájukkal összhangban álló szolgálatát egymást kölcsönösen támogatva végezzék, a szüzek társulhatnak egymással.

605. kán. - A megszentelt élet új formáinak jóváhagyása kizárólag az Apostoli Szentszéknek van fenntartva. A megyéspüspökök pedig törekedjenek felismerni a megszentelt életnek a Szentlélektől az egyházra bízott új adományait, támogassák kezdeményezőiket, hogy elhatározásukat minél jobban kifejezzék és megfelelő szabályzattal védelmezzék, különösen az ebben a részben található általános szabályok alkalmazásával.

606. kán. - A megszentelt élet intézményeire és ezek tagjaira vonatkozó jelen rendelkezések egyaránt érvényesek mindkét nemre, hacsak a szöveg összefüggéséből vagy a dolog természetéből más nem nyilvánvaló.

top