 |
AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV
AZ ISTEN NÉPE
II. RÉSZ
AZ EGYHÁZ HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSE
II. SZAKASZ
A RÉSZEGYHÁZAK ÉS CSOPORTJAIK
(Kánon 368 – 572)
III. CÍM
A RÉSZEGYHÁZAK BELSŐ RENDJE
(Kánon 460 – 572)
VI. FEJEZET (Kánon 515 - 552)
A PLÉBÁNIÁK,
A PLÉBÁNOSOK ÉS A KÁPLÁNOK
515. kán. - 1. § A plébánia a krisztushívőknek a részegyházon belül állandó jelleggel megalapított közössége, melynek lelkipásztori gondozását, a megyéspüspök felügyelete alatt, plébánosra bízzák, aki annak saját pásztora.
2. §. Plébániát alapítani, megszüntetni vagy módosítani egyedül a megyéspüspök jogosult; ám ne alapítson, szüntessen meg vagy módosítson jelentősen plébániát a papi szenátus meghallgatása nélkül.
3. §. A törvényesen alapított plébánia magánál a jognál fogva jogi személyiséggel rendelkezik.
516. kán. - 1. §. Hacsak a jog másként nem rendelkezik, a plébániával egyenlő elbírálás alá esik a kváziplébánia, mely a részegyházon belül a krisztushívők olyan közössége, amit egy papra bíztak, mint saját lelkipásztorára, de ami sajátos körülmények miatt még nem vált plébániává.
2. §. Ahol egyes közösségeket nem lehet plébániává vagy kváziplébániává tenni, a megyéspüspöknek más módon kell gondoskodnia lelkipásztori ellátásukról.
517. kán. - 1. §. Ahol a körülmények megkívánják, egyetlen plébánia vagy egyszerre több plébánia lelkipásztori ellátását egyetemlegesen több papra lehet bízni, de ilyenkor törvényként kell szem előtt tartani, hogy egyikük a lelkipásztori munka végzésének irányítója legyen, vezesse az együttes tevékenységet, és feleljen érte a püspök előtt.
2. §. Ha a paphiány miatt a megyéspüspök úgy véli, hogy a plébánia lelkipásztori gondozásában való részvétellel diakónust vagy más pappá nem szentelt személyt vagy ilyen személyek közösségét kell megbíznia, nevezzen ki egy papot, aki a plébános hatalmával és felhatalmazásaival felruházva a lelkipásztori gondozást irányítja.
518. kán. - Az általános szabály az, hogy a plébánia területi jellegű legyen, vagyis foglalja magában egy bizonyos terület összes krisztushívőit; ahol azonban indokolt, létesítsenek személyi jellegű plébániákat, melyek valamely terület krisztushívőinek rítusa, nyelve, nemzetisége szerint vagy más szempont alapján nyernek meghatározást.
519. kán. - A plébános a rábízott plébánia saját lelkipásztora. A rábízott közösség lelkipásztori gondozását látja el annak a megyéspüspöknek felügyelete alatt, akinek a krisztusi szolgálatában való részvételre meghívást kapott, hogy a rábízott közösség javára teljesítse a tanítói, megszentelői és kormányzói feladatot, más papok vagy diakónusok együttműködésével és a világi krisztushívők segítségével, a jognak megfelelően.
520. kán. - 1. §. Jogi személy ne legyen plébános; ám a megyéspüspök, de nem az egyházmegyei kormányzó, az illetékes elöljáró beleegyezésével rábízhatja a plébániát valamely klerikusi szerzetes intézményre vagy az apostoli élet valamely klerikusi társaságára, még úgy is, hogy azt az illető intézmény vagy társaság templomában hozza létre, de azzal a feltétellel, hogy egyetlen pap legyen a plébánia plébánosa, vagy ha a lelkipásztori gondozást egyetemlegesen több személyre bízzák, az az irányító, akiről az 517. kán. 1. §-ában van szó.
2. §. A plébániának az 1. § szerint valamely intézményre vagy társaságra való rábízása lehet végleges, vagy szólhat meghatározott időre; mindkét esetben a megyéspüspök és az intézmény vagy társaság illetékes elöljárója közti írásbeli megállapodás útján történjék. Ebben a megállapodásban többek között kifejezetten és pontosan el kell dönteni a munka elvégzésére, a személyek alkalmazására és a gazdasági ügyekre vonatkozó kérdéseket.
521. kán. - 1. §. Ahhoz, hogy valakit érvényesen plébánossá nevezzenek ki, a papság szent rendjében lévő személynek kell lennie.
2. §. A tanban kifogástalan, jó erkölcsű, a lelkek iránti buzgalommal eltelt és a többi erényekkel is rendelkező ember legyen; legyenek meg továbbá benne azok a tulajdonságok is, melyeket az adott plébánia ellátásához az egyetemes vagy a részleges jog megkíván.
3. §. Ahhoz, hogy valaki plébánosi hivatalt kapjon, a megyéspüspök által meghatározott módon, akár vizsga útján is, biztosan meg kell győződni alkalmasságáról.
522. kán. - A plébánosnak állandósággal kell rendelkeznie, ezért meghatározatlan időre nevezzék ki; meghatározott időre a megyéspüspök csupán akkor nevezheti ki, ha ezt a püspöki konferencia határozatilag megengedte.
523. kán. - A 682. kán. 1. §-a előírásának tiszteletben tartásával a plébános hivatalának betöltése a megyéspüspök joga, mégpedig szabad adományozás útján, hacsak valakinek nincs bemutatási vagy választási joga.
524. kán. - Az üresedésben levő plébániát a megyéspüspök annak adja, akit minden körülmény megfontolása után alkalmasnak ítél a plébániai lelkigondozás ottani elvégzésre, minden személyválogatás nélkül; hogy az alkalmasságról szóló ítéletét meghozhassa, hallgassa meg az esperest, és végezzen megfelelő vizsgálatot, szükség esetén egyes papok és világi krisztushívők meghallgatásával.
525. kán. - A szék üresedése vagy akadályoztatása idején az egyházmegyei kormányzóra vagy az egyházmegyét ideiglenesen irányító más személyre tartozik:
1. megadni a beiktatást vagy a megerősítést azoknak a papoknak, akiket a plébániára törvényesen bemutattak vagy megválasztottak;
2. plébánosokat kinevezni, ha a szék már egy éve üresedésben vagy akadályozva van.
526. kán. - 1. §. A plébános csak egyetlen plébánia plébániai gondozását lássa el; azonban paphiány vagy más körülmények miatt több szomszédos plébánia gondozását is rá lehet bízni ugyanarra a plébánosra.
2. §. Egyetlen plébánián csak egy plébános vagy az 517. kán. 1. §-a szerinti irányító legyen, minden ellenkező szokás elvetésével és minden ellentétes kiváltság visszavonásával.
527. kán. - 1. §. Akit egy plébánia lelkigondozására kineveztek, hivatalát a birtokbavétel pillanatában nyeri el, és attól fogva köteles annak gyakorlására.
2. §. A plébánost a helyi ordinárius vagy az általa megbízott pap helyezi birtokba a részleges törvény vagy a törvényes szokás által elfogadott módon; megfelelő okból azonban ugyanaz az ordinárius felmentést adhat ez alól a mód alól; ebben az esetben a plébániával közölt felmentés helyettesíti a birtokbavételt.
3. §. A helyi ordinárius szabja meg azt az időt, amelyen belül a plébániát birtokba kell venni; ha ez az idő kihasználatlanul telt el, és megfelelő akadály sem állt fenn, a plébániát üresedésben lévőnek nyilváníthatja.
528. kán. - 1. §. A plébános köteles gondoskodni arról, hogy Isten igéjét a plébánián élőknek a maga teljességében hirdessék; ezért legyen rajta, hogy a világi krisztushívőket megtanítsák a hit igazságaira, főként a vasárnaponként és a kötelező ünnepeken tartandó homília és a hitoktatás útján; támogassa azokat a tevékenységeket is, amelyek az evangéliumi szellemet - a társadalmi igazságosság tekintetében is - előmozdítják. Különös gondja legyen a gyermekek és a fiatalok katolikus nevelésére; a krisztushívők együttműködését is igénybe véve, minden erővel fáradozzék azon, hogy az evangélium üzenete azokhoz is eljusson, akik a vallás gyakorlásával felhagytak, vagy nem vallják az igaz hitet.
2. §. A plébános gondoskodjék arról, hogy a legszentebb eucharisztia legyen a hívők plébániai együttlétének középpontja; azon fáradozzék, hogy a krisztushívőket a szentségek áhítatos kiszolgáltatásával táplálja, különösképpen pedig, hogy gyakran járuljanak a legszentebb eucharisztiához és a bűnbánat szentségéhez; törekedjék arra is, hogy általában az imádságra és a családban végzett imádságra indítsa őket, és hogy tudatosan és tevékenyen vegyenek részt a szent liturgián, melyet a megyéspüspök felügyelete alatt plébániáján a plébánosnak kell irányítania; neki kell ügyelnie arra is, nehogy ezen a téren visszaélések támadjanak.
529. kán. - 1. §. Hogy pásztori hivatalának gondosan eleget tegyen, a plébános igyekezzék megismerni a gondjára bízott hívőket; tehát látogassa a családokat, ossza meg a hívők gondjait, bajait, különösen pedig gyászát; erősítse meg őket az Úrban, és ha valamiben hibáztak, okosan igazítsa helyre őket; a betegeket, főként pedig a haldoklókat nagy szeretettel segítse, buzgón erősítse meg őket a szentségekkel, és ajánlja lelküket Istennek; különleges igyekezettel foglalkozzék a szegényekkel, a szenvedőkkel, a magányosokkal, a hazájuktól távol élőkkel és azokkal, akik sajátos nehézségekkel küzdenek; legyen rajta azon is, hogy a házastársak és a szülők kötelességeik teljesítéséhez támogatást kapjanak, és segítse a családban a keresztény élet erősödését.
2. §. A plébános ismerje el és mozdítsa elő a világi krisztushívőknek az egyház küldetésében való sajátos részvételét, és támogassa vallásos célú társulásaikat. Működjék együtt püspökével és az egyházmegye papságával; fáradozzék azon is, hogy a hívőknek gondja legyen a plébániai közösségre, és mind az egyházmegye, mind az egyetemes egyház tagjának érezzék magukat, s részvételükkel vagy támogatásukkal segítsék azokat a tevékenységeket, melyek ennek a közösségnek az előmozdítását szolgálják.
530. kán. - Sajátosan a plébánosnak van megbízatása a következő tevékenységekre:
1. a keresztség kiszolgáltatása;
2. a bérmálás szentségének kiszolgáltatása halálveszélyben lévőknek, a 883. kán. 3. sz.-a szerint;
3. a szent útravalónak és a betegek kenetének kiszolgáltatása, az 1003. kán.
2. és 3. §-ának tiszteletben tartásával, valamint az apostoli áldás megadása;
4. a házasságkötésnél való közreműködés és a házasság megáldása;
5. a temetés;
6. a keresztkút megáldása húsvéti időben, a körmenetek vezetése a templomon kívül, valamint ünnepélyes áldás adása a templomon kívül;
7. az ünnepélyes eucharisztia végzése vasárnap és parancsolt ünnepen.
531. kán. - Még ha valamely plébániai feladatot más végzett is el, azokat az adományokat, melyeket ebből az alkalomból a krisztushívőktől kap, adja be a plébánia javai közé, hacsak az önkéntes adományokat illetően nem bizonyos teljesen, hogy az adományozó ennek ellenkezőjét akarja; a megyéspüspök illetékes arra, hogy a papi szenátus meghallgatásával előírásokat adjon ki ezeknek az adományoknak a sorsára és az illető feladatot elvégző klerikusok díjazására vonatkozólag.
532. kán. - A plébános minden jogügyletben képviseli a plébániát, a jog előírása szerint; legyen gondja arra, hogy a plébánia javait az 1281-1288. kán. szerint kezeljék.
533. kán. - 1. §. A plébános köteles a templomhoz közel lévő plébániaépületben lakni; egyes esetekben azonban megfelelő okból a helyi ordinárius megengedheti, hogy másutt tartózkodjék, különösen olyan házban, ahol több pap közösen él, feltéve, hogy a plébániai feladatok szabályos és megfelelő ellátása biztosítva van.
2. §. Hacsak súlyos indok nem gátolja, a plébánosnak szabad évente legfeljebb egy hónapnyi folyamatos vagy megszakított időre plébániájáról szabadság címén távoznia; ebbe a szabadságba nem számítanak bele azok a napok, melyeken a plébános - évente egyszer - lelkigyakorlatot végez; ha a plébános egy hétnél tovább akar távol lenni plébániájától, köteles erről az ordináriust értesíteni.
3. §. A megyéspüspök feladata szabályokat megállapítani annak biztosítására, hogy a plébános távolléte alatt a plébánia gondozását kellő felhatalmazásokkal rendelkező pap lássa el.
534. kán. - 1. §. A plébános a plébánia birtokbavétele után köteles minden vasárnapon és a saját egyházmegyéjében kötelező ünnepen a rábízott népért misét felajánlani; akit pedig ennek bemutatásától törvényes akadály tart vissza, ezeken a napokon más által vagy más napokon személyesen ajánlja fel a szentmisét.
2. §. Az a plébános, akire több plébánia gondozását bízták, az 1. §-ban említett napokon csak egyetlen misét köteles felajánlani az egész rábízott népért.
3. §. Az a plébános, aki az 1. és a 2. §-ban említett kötelességének nem tett eleget, mielőbb annyi misét ajánljon fel a népért, amennyit elmulasztott.
535n. kán. - 1. §. Minden plébánián legyenek plébániai anyakönyvek, vagyis kereszteltek, házasságok, halottak anyakönyve és más anyakönyvek a püspöki konferencia vagy a megyéspüspök előírása szerint; a plébános gondoskodjék arról, hogy ezeket a könyveket pontosan vezessék és gondosan őrizzék.
2. §. A kereszteltek anyakönyvébe jegyezzék be a sajátjogú egyházhoz való csatlakozást vagy a másik sajátjogú egyházba való átlépést is, továbbá a bérmálást, valamint mindazt, ami a krisztushívők kánoni állapotára vonatkozik a házasság szempontjából, az 1133. kán. tiszteletben tartásával, örökbefogadás szempontjából, valamint a szent rend felvétele, továbbá a szerzetes intézményben való örök fogadalomtétel tekintetében; ezeket a megjegyzéseket mindig rá kell vezetni a keresztlevélre is.
3. §. Minden plébániának legyen saját pecsétje; azokat az igazolásokat, melyeket a krisztushívők kánoni állapotáról adnak, valamint mindazokat az iratokat, amelyeknek jogi jelentősége lehet, írja alá a plébános vagy megbízottja, és pecsételje le őket a plébánia pecsétjével.
4. §. Minden plébánián legyen levéltár, ebben őrizzék a plébániai anyakönyveket, a püspökök leveleit és azokat az egyéb okmányokat, melyeket szükségességük vagy hasznosságuk miatt meg kell őrizni. Mindezt a megyéspüspök vagy megbízottja a látogatás alkalmával vagy más megfelelő időben meg kell, hogy tekintse; ügyeljen a plébános, nehogy ez az anyag kívülállók kezébe kerüljön.
5. §. A régebbi plébániai anyakönyveket is gondosan őrizni kell a részleges jog előírásai szerint.
536. kán. - 1. §. Ha a megyéspüspök a papi szenátus meghallgatása után alkalmasnak ítéli, minden plébánián alapítsanak pasztorális tanácsot. Ennek élén a plébános áll, s benne a krisztushívők, valamint azok, akik hivataluknál fogva részt vesznek a plébánián a lelkipásztori munkában, segítséget nyújtanak a lelkipásztori tevékenység előmozdítására.
2. §. A pasztorális tanácsnak csak tanácsadói joga van, és a megyéspüspök által kiadott szabályok szerint működik.
537. kán. - Minden plébánián legyen gazdasági tanács, mely az egyetemes jog és a megyéspüspöktől kibocsátott szabályok szerint működik, és amelyben az ezen szabályok szerint kiválasztott krisztushívők a plébánost segítik a plébánia javainak kezelésében, az 532. kán. előírásának fenntartásával.
538. kán. - 1. §. A plébános elveszti hivatalát a megyéspüspök által jog szerint végzett elmozdítás vagy áthelyezés révén, vagy ha maga a plébános megfelelő okból lemond, és ezt az illető püspök el is fogadja. Ilyen elfogadás nélkül a lemondás nem érvényes. Ugyancsak elveszti hivatalát a plébános az idő elteltével, ha az 522. kán.-ban említett részleges jog előírásai szerint meghatározott időre nevezték ki.
2. §. Ha a plébános szerzetes intézmény tagja, vagy az apostoli élet valamely társaságába van inkardinálva, elmozdítása a 682. kán. 2. §-a szerint történik.
3. §. Ha a plébános hetvenötödik évét betöltötte, szíveskedjék hivataláról való lemondását benyújtani a megyéspüspöknek, aki minden személyi és helyi adottság figyelembevételével dönt annak elfogadásáról vagy elhalasztásáról; a lemondó plébános illő ellátásáról és lakásáról a megyéspüspöknek kell gondoskodnia a püspöki konferencia által kiadott szabályok szem előtt tartásával.
539. kán. - Ha a plébánia megürül, vagy ha a plébánost fogság, száműzetés vagy elűzés, képtelenség, betegség vagy más ok megakadályozza plébániai lelkipásztori feladatainak gyakorlásában, a megyéspüspök mielőbb jelöljön ki plébániai kormányzót, vagyis olyan papot, aki a plébánost az 540. kán. szerint helyettesíti.
540. kán. - 1. §. A plébániai kormányzónak ugyanazok a kötelességei és jogai, mint a plébánosnak, hacsak a megyéspüspök másként nem rendelkezik.
2. §. A plébániai kormányzó semmi olyat nem tehet, ami csorbítaná a plébános jogait, vagy kárt okozhatna a plébániai javakban.
3. §. Feladatának lejárta után a plébániai kormányzó adjon számot a plébánosnak.
541. kán. - 1. §. Ha a plébánia megüresedik, vagy ha a plébános lelkipásztori feladatának gyakorlásában akadályozva van, a plébániai kormányzó kinevezése előtt a plébánia vezetését ideiglenesen a káplán vegye át; ha több káplán van, az, akit a legrégebben neveztek ki, ha pedig nincs káplán, az a plébános, akit a részleges jog kijelöl.
2. §. Aki a plébánia vezetését az 1. § szerint átvette, azonnal értesítse a helyi ordináriust a plébánia megüresedéséről.
542. kán. - Azok a papok, akikre az 517. kán. 1. §-a szerint egyetemlegesen bízták egy vagy egyszerre több plébánia lelkipásztori gondozását:
1. rendelkezzenek az 521. kán.-ban említett tulajdonságokkal;
2. kinevezésüket vagy beiktatásukat az 522. és 524. kán. szerint kapják;
3. a lelkipásztori feladatot csak a birtokbavétel pillanatában nyerik el; irányítójukat az 527. kán. 2. §-ának előírása szerint helyezik birtokba; a többi papok számára a birtokbavételt a hitvallás törvényes letétele helyettesíti.
543. kán. - 1. §. Ha egy vagy egyszerre több plébánia lelkipásztori gondozását egyetemlegesen több papra bízzák, közülük ki-ki az általuk megállapított rend szerint köteles az 528., 529. és 530. kán.-ban említett plébánosi feladatok és tevékenységek ellátására; a házasságkötésnél való közreműködés joga és magánál a jognál fogva a plébánosnak megadott minden felmentési hatalom mindnyájukat megilleti, de mindezt az irányító vezetése alatt kell gyakorolniuk.
2. §. A csoporthoz tartozó összes papok:
1. kötelesek a helybenlakásra;
2. közösségileg állapítsák meg azt a rendet, amely szerint egyikük a népért a misét bemutatja az 534. kán. értelmében;
3. jogügyletekben csak az irányító képviseli a csoportra bízott plébániát vagy plébániákat.
544. kán. - Mikor az 517. kán. 1. §-ában említett csoportból valamelyik pap vagy a csoport irányítója elveszti hivatalát, vagy amikor valamelyikük képtelenné válik a lelkipásztori feladat gyakorlására, nem üresedik meg az az egy vagy több plébánia, amelynek a gondozását a csoportra bízták; a megyéspüspök feladata, hogy másik irányítót nevezzen ki; mielőtt azonban a püspök a másik irányítót kinevezi, ezt a feladatot az illető csoport legrégebben kinevezett papja lássa el.
545. kán. - 1. §. Ha a plébánia lelkipásztori gondozásának kellő ellátásához szükséges vagy alkalmas, a plébános mellé be lehet osztani egy vagy több káplánt, akik mint a plébános munkatársai és gondjának részesei, a plébánossal közös egyetértésben és közös igyekezettel és az ő felügyelete alatt munkálkodjanak a lelkipásztori szolgálatban.
2. §. A káplánt ki lehet nevezni arra, hogy az egész lelkipásztori szolgálat teljesítésében dolgozzék, mégpedig vagy az egész plébánián vagy a plébánia egy meghatározott részén vagy a plébánia krisztushívőinek egy bizonyos csoportjában, vagy akár arra, hogy egy bizonyos fajta szolgálatot végezzen egyszerre több plébánián.
546. kán. - Ahhoz, hogy valakit érvényesen káplánnak nevezzenek ki, szükséges, hogy a papság szent rendjében legyen.
547. kán. - A káplánt a megyéspüspök szabadon nevezi ki; ha alkalmasnak ítéli, hallgassa meg annak a plébánosnak vagy azoknak a plébánosoknak a véleményét, akinek vagy akiknek a plébániája számára a káplánt kinevezi, valamint az esperest, a 682. kán. 1. §-ának fenntartásával.
548. kán. - 1. §. A káplán kötelességeit és jogait a jelen fejezet kánonjain kívül az egyházmegyei rendszabályok, a megyéspüspök levele, pontosabban pedig a plébános utasításai határozzák meg.
2. §. Hacsak a megyéspüspök levele kifejezetten másként nem intézkedik, a káplán hivatalánál fogva köteles a plébánost az egész plébániai szolgálatban segíteni, kivéve a népért való mise felajánlását. Ugyancsak köteles adott esetben, a jog szerint, a plébánost helyettesíteni.
3. §. A káplán rendszeresen számoljon be a plébánosnak a tervezett és elkezdett lelkipásztori vállalkozásokról, hogy így a plébános és a káplán vagy a káplánok egyesült erővel tudják ellátni annak a plébániának lelkipásztori gondozását, amelyért mindnyájan felelősek.
549. kán. - A plébános távollétében, hacsak a megyéspüspök az 533. kán.
3. §-a szerint másként nem rendelkezett, vagy plébániai kormányzót nem neveztek ki, az 541. kán. 1. §-ának előírásait kell megtartani; ebben az esetben a káplánt terhelik a plébánia összes kötelességei is, kivéve a misének a népért való felajánlását.
550. kán. - 1. §. A káplán köteles a helybenlakásra a plébánián, vagy ha egyszerre több plébánia számára nevezték ki, azok valamelyikén; ám a helyi ordinárius megfelelő okból megengedheti, hogy másutt lakjék, különösen olyan házban, ahol több pap közösen él, feltéve, hogy emiatt a lelkipásztori feladatok ellátása semmi kárt nem szenved.
2. §. A helyi ordinárius gondoskodjék arról, hogy - ahol lehetséges - a plébános és a káplánok közt a plébánián valamilyen közös életmód alakuljon ki.
3. §. A szabadság idejét illetően a káplánnak ugyanolyan jogai vannak, mint a plébánosnak.
551. kán. - Azokat az adományokat illetően, melyeket a krisztushívők valamilyen lelkipásztori szolgálat végzése alkalmából a káplánnak adnak, az 531. kán. előírásait kell megtartani.
552. kán. - A káplánt a megyéspüspök vagy az egyházmegyei kormányzó megfelelő okból elmozdíthatja, a 682. kán. 2. §-ának fenntartásával.
|