AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

AZ ISTEN NÉPE 

II. RÉSZ

AZ EGYHÁZ HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSE

II. SZAKASZ

A RÉSZEGYHÁZAK ÉS CSOPORTJAIK

(Kánon 368 – 572)

III. CÍM

IV. FEJEZET (Kánon 503 - 510)

A KÁPTALANOK

503. kán. - A káptalan akár székes-, akár társaskáptalan, olyan papokból álló testület, melynek feladata a székesegyházban vagy a társasegyházban az ünnepélyes liturgikus szertartások végzése; a székeskáptalan kötelessége az is, hogy teljesítse azokat a feladatokat, amelyeket a megyéspüspök vagy a jog rábíz.

504. kán. - A székeskáptalan létesítése, módosítása vagy megszüntetése az Apostoli Szentszéknek van fenntartva.

505. kán. - Minden káptalannak, akár székes-, akár társaskáptalan, legyen törvényes káptalani cselekvéssel megalkotott és a megyéspüspök által jóváhagyott szabályzata. Ezt a szabályzatot csakis a megyéspüspök jóváhagyásával változtassák meg vagy helyezzék hatályon kívül.

506. kán. - 1. §. A káptalan szabályzata szabja meg, az alapító törvényt mindig tiszteletben tartva, a káptalan felépítését és a kanonokok számát; határozza meg, hogy mit kell tennie a káptalannak és az egyes kanonokoknak az istentisztelet és a szolgálat ellátására; rendeljen el olyan összejöveteleket, amelyeken a káptalan ügyeit intézik, és az egyetemes jog előírásainak tiszteletben tartásával állapítsa meg azokat a feltételeket, amelyek az ügyletek érvényességéhez és megengedettségéhez szükségesek.

2. §. A szabályzat határozza meg az állandó és a feladatok elvégzése alkalmából folyósított jövedelmeket, valamint a Szentszék által kiadott szabályok figyelembevételével azt is, hogy melyek a kanonokok megkülönböztető jelvényei.

507. kán. - 1. §. Legyen a kanonokok közt valaki, aki a káptalan élén áll, s létesítsenek más hivatalokat is a szabályzat szerint és az illető vidéken érvényes szokás figyelembevételével.

2. §. A káptalanhoz nem tartozó klerikusokra is rábízhatók olyan egyéb hivatalok, melyekben a szabályzat szerint a kanonokoknak segítséget nyújtanak.

508. kán. - 1. §. Mind a székesegyház, mind a társasegyház penitenciárius kanonokja hivatalánál fogva megbízottnak tovább nem adható rendes felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az önmagától beálló, hivatalosan ki nem nyilvánított és az Apostoli Szentszéknek fenn nem tartott cenzúrák alól az egyházmegyében még az idegeneket is, az egyházmegye híveit pedig még az egyházmegye területén kívül is szentségi fórumon feloldozza.

2. §. Ahol nincs káptalan, a megyéspüspök nevezzen ki egy papot ennek a tisztségnek a betöltésére.

509. kán. - 1. §. Minden ellenkező kiváltság visszavonásával, a megyéspüspöknek, de nem az egyházmegyei kormányzónak joga van a káptalan meghallgatásával bármely kanonokság adományozására mind a székesegyházban, mind a társasegyházban; ugyanennek a püspöknek a joga, hogy megerősítse azt a személyt, akit a káptalan a maga élére választott.

2. §. Kanonokságot a megyéspüspök csakis olyan tanbelileg és életmódjukban kiváló papoknak adományozzon, akik szolgálatukat dicséretesen gyakorolták.

510. kán. - 1. §. A továbbiakban a káptalanokkal ne egyesítsenek plébániákat; azokat pedig, amelyeket korábban egyesítettek valamely káptalannal, a megyéspüspök válassza el a káptalantól.

2. §. Abban a templomban, amely egyszerre plébániai és káptalani, akár a káptalan tagjai közül, akár máshonnan, jelöljenek ki plébánost. Ezt a plébánost illetik mindazok a kötelezettségek, jogok és felhatalmazások, amelyek a jog szerint a plébánosra vonatkoznak.

3. §. A megyéspüspök feladata, hogy szabályokat állapítson meg a plébános lelkipásztori kötelezettségeinek és a káptalan feladatainak kellő összehangolására; ügyeljen, nehogy a plébános a káptalani vagy a káptalan a plébániai tevékenységet akadályozza; az esetleges nézeteltéréseket a megyéspüspök döntse el, aki elsősorban arra ügyeljen, hogy a hívek lelkipásztori szükségleteiről megfelelően gondoskodjanak.

4. §. Az egyszerre plébániai és káptalani templomnak adott adományokról az a jogvélelem, hogy a plébániának adták őket, hacsak az ellenkezője be nem bizonyosodik.