AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

AZ ISTEN NÉPE 

II. RÉSZ

AZ EGYHÁZ HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSE

II. SZAKASZ

A RÉSZEGYHÁZAK ÉS CSOPORTJAIK

(Kánon 368 – 572)

III. CÍM

II. FEJEZET

AZ EGYHÁZMEGYEI HIVATAL

1. CIKKELY (Kánon 475 - 481)

AZ ÁLTALÁNOS HELYNÖKÖK ÉS A PÜSPÖKI HELYNÖKÖK

475. kán. - 1. §. Minden egyházmegyében nevezzenek ki a megyéspüspökök általános helynököt, aki az alábbi kánonok szerint rendes hatalommal segíti őt az egész egyházmegye kormányzásában.

2. §. Az általános szabály az, hogy egy általános helynököt nevezzenek ki, hacsak az egyházmegye kiterjedése, lakóinak száma vagy más lelkipásztori szempontok egyebet nem indokolnak.

476. kán. - Ha az egyházmegye helyes kormányzása megkívánja, a megyéspüspök egy vagy több püspöki helynököt is kinevezhet. Ezek vagy az egyházmegye egy meghatározott részén vagy bizonyos típusú ügyekben vagy valamely rítushoz, illetve a személyek egy bizonyos csoportjához tartozó hívek tekintetében ugyanazzal a rendes hatalommal rendelkeznek, amely az egyetemes jog szerint az általános helynököt illeti, az alábbi kánonoknak megfelelően.

477. kán. - 1. §. Az általános és a püspöki helynököt a megyéspüspök szabadon nevezi ki, és szabadon el is mozdíthatja, a 406. kán. előírásának tiszteletben tartásával; a püspöki helynököt, ha nem segédpüspök, csak magában a kinevező intézkedésben meghatározandó időre nevezzék ki.

2. §. Az általános helynök távolléte vagy törvényes akadályoztatása esetén helyettesítésére a megyéspüspök másikat nevezhet ki; ugyanez érvényes a püspöki helynökre is.

478. kán. - 1. §. Az általános és a püspöki helynök harmincévesnél nem fiatalabb pap legyen, rendelkezzék kánonjogi, illetve teológiai doktorátussal vagy licenciátussal, vagy legalább legyen ezekben a tudományokban valóban jártas, tanbelileg legyen kifogástalan, legyen becsületes, okos és az ügyintézésben jártas.

2. §. Az általános és a püspöki helynök tisztsége összeegyeztethetetlen a penitenciárius kanonok tisztségével, s nem bízható olyanra sem, aki a püspöknek negyedfokú vagy annál közelebbi rokona.

479. kán. - 1. §. Az általános helynököt hivatalánál fogva az egész egyházmegyében megilleti az a végrehajtó hatalom, amivel a jog szerint a megyéspüspök rendelkezik, tudniillik az összes közigazgatási intézkedések meghozatalát illetően, azok kivételével, amelyeket a püspök magának tartott fenn, vagy amelyekhez a jog szerint különleges püspöki megbízás szükséges.

2. §. A püspöki helynököt magánál a jognál fogva ugyancsak megilleti az

1. §-ban említett hatalom, de csak a területnek arra a részére, azokra a fajta ügyekre vagy ahhoz a meghatározott rítushoz vagy csoporthoz tartozó hívekre vonatkozóan, amelyek, illetve akik számára kinevezték. Ez alól a hatalma alól ki vannak véve azok az ügyek, amelyeket a püspök magának vagy az általános helynöknek tartott fenn, vagy amelyekhez a jog szerint különleges püspöki megbízás szükséges.

3. §. Az általános helynök és a püspöki helynök illetékességi területén belül rendelkezik az Apostoli Szentszék által a püspököknek megadott tartós felhatalmazásokkal is, és jogosult a leiratok végrehajtására, hacsak ennek ellenkezője kifejezetten ki nincs kötve, vagy a megyéspüspököt nem személyes adottságaira való tekintettel választották végrehajtónak.

480. kán. - Az általános helynök és a püspöki helynök köteles a megyéspüspöknek beszámolni a főbb elintézendő és elintézett ügyekről, és sohasem járhat el a megyéspüspök akarata és szándéka ellenére.

481. kán. - 1. §. Az általános helynök és a püspöki helynök hatalma megszűnik megbízatásuk idejének lejártával, lemondásukkal, valamint - a 406. és 409. kán. fenntartásával - ha a megyéspüspök közli velük elmozdításukat, illetve ha a püspöki szék megüresedik.

2. §. A megyéspüspök tisztségének felfüggesztésével felfüggesztődik az általános helynök és a püspöki helynök hatalma is, hacsak az illető nem rendelkezik püspöki méltósággal.