AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

AZ ISTEN NÉPE 

II. RÉSZ

AZ EGYHÁZ HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSE

II. SZAKASZ

A RÉSZEGYHÁZAK ÉS CSOPORTJAIK

(Kánon 368 – 572)

III. CÍM

I. FEJEZET (Kánon 460 - 468)

AZ EGYHÁZMEGYEI ZSINAT

460. kán. - Az egyházmegyei zsinat a részegyház olyan kiválasztott papjainak és más krisztushívőinek gyűlése, akik az egész egyházmegyei közösség javára a megyéspüspöknek segítséget nyújtanak az itt következő kánonok szerint.

461. kán. - 1. §. Az egyes részegyházakban akkor tartsanak egyházmegyei zsinatot, mikor a papi szenátus meghallgatása után a megyéspüspök úgy ítéli, hogy ezt a körülmények indokolják.

2. §. Ha a püspök több egyházmegye gondját viseli, vagy ha az egyiket saját püspökként, a másikat kormányzóként irányítja, a rábízott összes egyházmegyékből egyetlen egyházmegyei zsinatot hívhat össze.

462. kán. - 1. §. Az egyházmegyei zsinatot csak a megyéspüspök hívhatja egybe, nem pedig az, aki ideiglenesen áll az egyházmegye élén.

2. §. Az egyházmegyei zsinat elnöke a megyéspüspök, azonban ennek a hivatalnak a zsinat egyes ülésein való betöltésével megbízhat általános helynököt vagy püspöki helynököt is.

463. kán. - 1. §. Az egyházmegyei zsinatra mint a zsinat tagjai meghívandók és rajta részt venni kötelesek:

1. a koadjutor püspök és a segédpüspökök;

2. az általános helynökök, a püspöki helynökök és a bírósági helynök;

3. a székesegyház kanonokjai;

4. a papi szenátus tagjai;

5. világi krisztushívők és a megszentelt élet intézményeinek tagjai, akiket a megyéspüspök által meghatározandó módon és számban a pasztorális tanács választ, vagy ahol ilyen tanács nincs, a megyéspüspök által meghatározott mód szerint jelölnek ki;

6. az egyházmegyei nagyszeminárium rektora;

7. az esperesek;

8. minden esperesi kerületből legalább egy pap, akit mindazok választanak, akik ott lelkipásztori szolgálatot teljesítenek; meg kell választani egy másik papot is, aki az előbbi akadályoztatása esetén annak helyébe lép;

9. az egyházmegyében házzal rendelkező szerzetes intézmények és az apostoli élet ugyanitt házzal rendelkező társaságai elöljárói közül néhányan, akiknek számát és megválasztási módját a megyéspüspök határozza meg.

2. §. Az egyházmegyei zsinatra a megyéspüspök zsinati tagként másokat is meghívhat, akár klerikusokat, akár a megszentelt élet intézményeinek tagjait, akár világi krisztushívőket.

3. §. Az egyházmegyei zsinatra a megyéspüspök, ha alkalmasnak tartja, megfigyelőként meghívhatja olyan egyházak vagy egyházi közösségek egyes lelkészeit vagy tagjait, amelyek a katolikus egyházzal nincsenek teljes közösségben.

464. kán. - A zsinatnak az a tagja, akit törvényes akadály tart távol, nem küldhet maga helyett olyan képviselőt, aki nevében részt vesz a zsinaton; a megyéspüspököt azonban értesítse akadályoztatásáról.

465. kán. - Az összes előterjesztett kérdéseket a tagok szabad tárgyalására kell bocsátani a zsinat ülésein.

466. kán. - Az egyházmegyei zsinaton a megyéspüspök az egyetlen törvényhozó, a zsinat többi tagjai csupán tanácsadói szavazati joggal rendelkeznek; csak a megyéspüspök írja alá a zsinati nyilatkozatokat és határozatokat, és ezeket csak az ő tekintélyével lehet közrebocsátani.

467. kán. - A megyéspüspök a zsinati nyilatkozatok és határozatok szövegét közölje a metropolitával és a püspöki konferenciával.

468. kán. - 1. §. A megyéspüspöknek joga van az egyházmegyei zsinatot józan belátása szerint felfüggeszteni és feloszlatni.

2. §. A püspöki szék megüresedése vagy akadályoztatása esetén az egyházmegyei zsinat magánál a jognál fogva felfüggesztődik, amíg a következő megyéspüspök annak folytatását határozatilag el nem rendeli, vagy megszűntét ki nem nyilvánítja.