The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

AZ ISTEN NÉPE 

 

II. RÉSZ

AZ EGYHÁZ HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSE

 

II. SZAKASZ

A RÉSZEGYHÁZAK ÉS CSOPORTJAIK

(Kánon 368 – 572)

 

I. CÍM

A RÉSZEGYHÁZAK ÉS A BENNÜK LÉVŐ HATÓSÁG

(Kánon 368 – 430)

 

II. FEJEZET (Kánon 375 - 380)

 A PÜSPÖKÖK

 

1. CIKKELY

A PÜSPÖKÖK ÁLTALÁBAN

375. kán. - 1. §. A püspökök, akik isteni rendelés folytán lépnek az apostolok helyére a nekik adott Szentlélek által, az egyházban pásztorokká válnak, hogy maguk is a tanítás tanítómesterei, a szent istentisztelet papjai és a kormányzás szolgálattevői legyenek.

2. §. A püspökök magával a püspökszenteléssel elnyerik a megszentelői feladattal együtt a tanítói és kormányzói feladatot is, de ezeket természetüknél fogva csakis a testület fejével és tagjaival való hierarchikus közösségben gyakorolhatják.

376. kán. - Megyésnek azokat a püspököket nevezzük, akikre valamely egyházmegye gondozása van bízva; a többieket címzetesnek hívjuk.

377. kán. - 1. §. A püspököket a pápa szabadon nevezi ki, vagy törvényes választás után megerősíti.

2. §. Az egyháztartomány, vagy ha a körülmények indokolják, a püspöki konferencia püspökei háromévenként közösen és titokban állítsák össze azoknak a világi vagy a megszentelt élet intézményeihez tartozó papoknak a jegyzékét, akik a püspökségre igen alkalmasak. A jegyzéket terjesszék fel az Apostoli Szentszékhez. Megmarad minden püspöknek is az a joga, hogy az Apostoli Szentszéknek külön előterjessze azoknak a papoknak a nevét, akiket a püspöki feladatra méltónak és alkalmasnak tart.

3. §. Hacsak más törvényes rendelkezés nincs, valahányszor megyéspüspököt vagy koadjutor püspököt kell kinevezni, az Apostoli Szentszéknek felterjesztendő úgynevezett hármas listához a pápai követnek kell egyenként megtudakolnia, és saját véleményével együtt magával az Apostoli Szentszékkel közölnie, hogy mi a metropolitának és a szuffragáneus püspököknek a javaslata abban a tartományban, amelyhez a betöltendő egyházmegye tartozik, vagy amellyel egy gyűlésre jön össze, továbbá hogy mit javasol a püspöki konferencia elnöke. Hallgasson meg ezenkívül a pápai követ egyeseket a tanácsosi testületből és a székeskáptalanból, és ha hasznosnak ítéli, kérje ki egyenként és titokban a világi és szerzetes klérus más tagjainak és kiváló ítélőképességű világiaknak a véleményét is.

4. §. Hacsak más törvényes rendelkezés nincs, az a megyéspüspök, aki úgy véli, hogy egyházmegyéjének segédpüspököt kellene kapnia, terjesszen fel legalább három erre igen alkalmas papot tartalmazó jegyzéket az Apostoli Szentszékhez.

5. §. A továbbiakban a világi hatóságok semmilyen jogot és kiváltságot nem kapnak a püspökök választására, nevezésére, bemutatására vagy kijelölésére.

378. kán. - 1. §. A püspökjelöltek alkalmasságához a következők szükségesek:

1. legyen kiváló erős hitében, jó erkölcsében, jámborságában, a lelkekért való buzgóságában, bölcsességében, okosságában és emberi erényeiben, s rendelkezzék azokkal az egyéb adottságokkal is, melyek alkalmassá teszik a szóban forgó hivatal betöltésére;

2. legyen jó híre;

3. legyen legalább harmincöt éves;

4. legyen legalább öt éve felszentelt pap;

5. rendelkezzék az Apostoli Szentszék által jóváhagyott felsőoktatási intézményben szerzett doktorátussal vagy legalább licenciátussal szentírástudo-mányból, teológiából vagy kánonjogból, vagy legalább legyen ezekben a tudományokban valóban jártas.

2. §. A kinevezendő személy alkalmasságáról a végső döntés az Apostoli Szentszékre tartozik.

379. kán. - Hacsak törvényes akadály vissza nem tartja, akit püspökké neveztek ki, köteles az apostoli levél megkapásától számított három hónapon belül püspökké szenteltetni magát, mégpedig hivatalának birtokbavétele előtt.

380. kán. - Mielőtt hivatalát kánonilag birtokba venné, a kinevezett személy tegyen hitvallást és esküdjön hűséget az Apostoli Szentszék iránt, az Apostoli Szentszéktől jóváhagyott forma szerint.


top