The Holy See
back up
Search
riga

AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

AZ ISTEN NÉPE 

 

II. RÉSZ

AZ EGYHÁZ HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSE

 

I. SZAKASZ

AZ EGYHÁZ LEGFŐBB HATÓSÁGA

(Kánon 330 – 367)

 

III. FEJEZET (Kánon 349 - 359)

A RÓMAI SZENT EGYHÁZ BÍBOROSAI

349. kán. - A Római Szent Egyház bíborosai külön testületet alkotnak, melynek feladata, hogy a római pápa megválasztásáról a külön jog előírása szerint gondoskodjék. Ezenkívül a bíborosok a római pápának segítségére vannak testületileg, mikor nagyobb jelentőségű kérdések megvitatására összehívják őket, és egyénileg is, mikor a különféle hivatalokban, melyeket betöltenek, a római pápát segítik, különösen az egész egyház mindennapi ügyeinek intézésében.

350. kán. - 1. §. A bíborosok testülete három rendre oszlik: a püspökire, melyhez azok a bíborosok tartoznak, akiknek a pápa a Róma környéki egyházakat jelöli ki címül, valamint a keleti pátriárkák, akik a bíborosi testületbe fölvételt nyertek; továbbá a presbiteri és a diakónusi rendre.

2. §. A presbiter és diakónus bíborosoknak a pápa Rómában egy-egy címet vagy diakóniát jelöl ki.

3. §. A bíborosi testületbe felvett keleti pátriárkák saját pátriárkai székük címével rendelkeznek.

4. §. A bíboros dékáné az Ostiai Egyházmegye címe azzal a másik egyházzal együtt, amelynek címével már rendelkezik.

5. §. A konzisztóriumban bejelentett és a pápa által jóváhagyott igényléssel, rendjük és kinevezésük elsőbbségének megtartásával, a presbiter bíborosok átmehetnek más címre, a diakónus bíborosok pedig más diakóniára, ha pedig tíz teljes évet eltöltöttek a diakónus bíborosi rendben, átléphetnek a presbiter bíbo-rosi rendbe.

6. §. Az a bíboros, aki a diakónusi rendből igényléssel átlép a presbiteri rendbe, mindazok előtt a presbiter bíborosok előtt foglal helyet, akiket utána neveztek ki bíborossá.

351. kán. - 1. §. A római pápa szabadon választja meg azokat a legalább papi rendben lévő, tanbelileg, erkölcsben, vallásosságban és ügyintézési okosságban magasan kiemelkedő férfiakat, akiket bíborossá léptet elő; akik még nem püspökök közülük, azoknak püspökké kell szenteltetniük magukat.

2. §. A bíborosokat a római pápa határozata teszi bíborossá, melyet a bíborosok testülete előtt kihirdetnek; a kihirdetés megtörténtétől fogva vonatkoznak rájuk a törvényben meghatározott kötelességek és jogok.

3. §. Arra a bíborosi méltóságra emelt személyre, akinek kinevezését a római pápa bejelentette, de nevét szívében megtartotta magának, még nem vonatkoznak a bíborosok semmilyen kötelességei és jogai; mikor azonban a római pápa az illető nevét nyilvánosságra hozta, az rendelkezik ezekkel a kötelességekkel és jogokkal, de a rangsorban azt a helyet foglalja el, amely a szívben tartás napja alapján illeti.

352. kán. - 1. §. A bíborosi testület élén a dékán áll. Akadályoztatása estén az aldékán helyettesíti. A dékánnak vagy az aldékánnak nincsen semmi kormányzati hatalma a többi bíboros fölött, hanem első az egyenlők között.

2. §. A dékán hivatalának megüresedése esetén a Róma környéki egyházak címével rendelkező bíborosok, és kizárólag ők, az aldékán elnökletével, ha jelen van, vagy annak elnökletével, akit közülük a legrégebben neveztek ki, megválasztanak egyet maguk közül a bíborosi testület dékánjának. Nevét felterjesztik a római pápának. Ó az illetékes arra, hogy a megválasztottat jóváhagyja.

3. §. Ugyancsak a 2. §-ban leírt módon, de magának a dékánnak az elnökletével választják az aldékánt; az aldékán megválasztásának jóváhagyására is a pápa az illetékes.

4. §. Ha a dékánnak és az aldékánnak nincs Rómában lakóhelye, szerezzenek maguknak.

353. kán. - 1. §. A bíborosok az egyház legfőbb pásztorát testületi cselekvéssel leginkább a konzisztóriumokon segítik, melyeken a római pápa parancsára és elnökletével gyűlnek egybe. Vannak rendes és rendkívüli konzisztóriumok.

2. §. A rendes konzisztóriumra az összes, illetve legalább a Rómában tartózkodó összes bíborosokat hívják egybe bizonyos súlyos, azonban gyakrabban előforduló ügyek megtárgyalására vagy egyes igen ünnepélyes cselekmények végrehajtására.

3. §. A rendkívüli konzisztóriumra, melyre akkor kerül sor, ha az egyház különleges szükségletei vagy igen súlyos ügyek megtárgyalása szükségessé teszi, az összes bíborosokat meghívják.

4. §. Csak az ünnepséget tartó rendes konzisztórium lehet nyilvános, vagyis csak erre lehet a bíborosokon kívül prelátusokat, a polgári társaságok követeit és más meghívottakat beengedni.

354. kán. - Azok a Római Kúria és a Vatikán Állam központi hatóságainak vagy más állandó intézményeinek élén álló bíboros atyák, akik hetvenötödik életévüket betöltötték, szíveskedjenek benyújtani hivatalukról való lemondásukat a római pápának, aki minden tényező megfontolása után fogja meghozni döntését.

355. kán. - 1. §. A bíboros dékán illetékes arra, hogy a megválasztott római pápát püspökké szentelje, ha a megválasztott személy felszentelésre szorul; a dékán akadályoztatása esetén ez a jog az aldékánt illeti, ennek akadályoztatása esetén pedig a bíborosok püspöki rendjének legrégebben kinevezett tagját.

2. §. A protodiakónus bíboros hirdeti ki a népnek a megválasztott pápa nevét; ő adja fel az érsekeknek vagy adja át képviselőiknek a római pápa helyett a pal-liumot.

356. kán. - A bíborosok kötelesek a római pápával serényen együttműködni; azok a Kúria bármely hivatalában működő bíborosok pedig, akik nem megyéspüspökök, kötelesek Rómában lakni; azok a bíborosok, akik mint megyéspüspökök valamely egyházmegye gondját viselik, menjenek Rómába, valahányszor a római pápa összehívja őket.

357. kán. - 1. §. Azok a bíborosok, akik cím gyanánt Róma környéki egyházat vagy római templomot kaptak, annak birtokbavétele után az illető egyházmegye és templom javát tanáccsal és gondoskodással mozdítsák elő, nincs azonban fölötte semmi kormányzati hatalmuk, és semmiképpen sem avatkozzanak bele vagyonkezelésükbe, fegyelmükbe vagy a templomi szolgálatba.

2. §. A Rómán és a saját egyházmegyéjükön kívül tartózkodó bíborosok a személyükre vonatkozó dolgokban ki vannak véve tartózkodási helyük egyházmegyéje püspökének kormányzati hatalma alól.

358. kán. - Annak a bíborosnak, akire a római pápa azt a feladatot bízza, hogy valamely ünnepségen vagy gyűlésen az ő személyét képviselje, oldalköveti minőségben, vagyis mint hasonmása, továbbá annak, akire különleges küldöttként valamilyen lelkipásztori feladat elvégzését bízzák, csakis arra van joga, amit maga a római pápa rábíz.

359. kán. - Az Apostoli Szék üresedése idején a bíborosok testületének csak arra van hatalma az egyházban, amire a külön törvény feljogosítja.


top