AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

AZ ISTEN NÉPE 

II. RÉSZ

AZ EGYHÁZ HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSE

I. SZAKASZ

AZ EGYHÁZ LEGFŐBB HATÓSÁGA

(Kánon 330 – 367)

II. FEJEZET (Kánon 342 - 348)

A PÜSPÖKI SZINÓDUS

342. kán. - A püspöki szinódus olyan püspökök gyülekezete, akiket a világ különböző vidékeiről választottak ki, és akik meghatározott időpontokban összejönnek, hogy ápolják a szoros kapcsolatot a római pápa és a püspökök között, és hogy a római pápának a hit és erkölcs épségének védelmére és erősítésére, az egyházi fegyelem megtartására és megszilárdítására tanácsaikkal segítséget nyújtsanak, és az egyháznak a világban való tevékenységével kapcsolatos kérdésekről tárgyaljanak.

343. kán. - A püspöki szinódus feladata a tárgyalásra kerülő kérdéseket megvitatni és kívánságokat kifejezni, nem pedig a kérdéseket eldönteni és róluk határozatot hozni, hacsak a pápa bizonyos esetekben nem ruházta fel döntési hatalommal; ilyen esetben a pápa joga, hogy a szinódus döntéseit jóváhagyja.

344. kán. - A püspöki szinódus közvetlenül a római pápa hatalmának van alárendelve. Az ő feladata:

1. a szinódust összehívni, valahányszor ezt alkalmasnak ítéli, és a helyet kijelölni, ahol a gyűléseket tartani kell;

2. jóváhagyni a részleges jog szerint megválasztandó tagok megválasztását, valamint további tagokat kijelölni és kinevezni;

3. a tárgyalásra kerülő kérdések témáját kellő időben megállapítani, a részleges jog szerint a szinódus megtartása előtt;

4. az ügyrendet meghatározni;

5. a szinóduson személyesen vagy mások által elnökölni;

6. magát a szinódust bezárni, áthelyezni, felfüggeszteni és feloszlatni.

345. kán. - A püspöki szinódus összeülhet teljes ülésre, amelyen az egész egyház javával közvetlenül kapcsolatos ügyeket tárgyalnak, az ilyen ülés vagy rendes vagy rendkívüli; összeülhet részleges ülésre is, melyen egyetlen vagy több meghatározott vidéket közvetlenül érintő ügyekről van szó.

346. kán. - 1. §. A rendes teljes ülésre összeülő püspöki szinódus tagjai többségükben az egyes ülésekre a püspöki konferenciák által a szinódusra vonatkozó külön jog szerint megválasztott püspökök; másokat ugyanennek a jognak az értelmében kijelölnek; ismét másokat a római pápa közvetlenül nevez ki; ezekhez járulnak a klerikusi szerzetes intézmények egyes tagjai, akiket ugyanennek a külön jognak az előírásai szerint választanak meg.

2. §. A gyors elintézést kívánó ügyek megtárgyalására rendkívüli teljes ülésre összeült püspöki szinódus tagjai többségükben olyan püspökök, akiket a szinódusra vonatkozó külön jog az általuk betöltött hivatal alapján jelöl ki, másokat közvetlenül a római pápa nevez ki; ezekhez járulnak a klerikusi szerzetes intézmények egyes tagjai, akiket ugyanennek a jognak az előírásai szerint választanak meg.

3. §. A részleges ülésre összeülő püspöki szinódus tagjait főként azokról a vidékekről választják ki, amelyek számára az ülést összehívták, a szinódust szabályozó külön jog szerint.

347. kán. - 1. §. Mikor a római pápa bezárja a püspöki szinódus ülését, megszűnik az a feladat, amelyet benne a püspökök és a többi tagok kaptak.

2. §. Ha az Apostoli Szék a szinódus összehívása után vagy ülésezésének ideje alatt megüresedik, a szinódus ülése magánál a jognál fogva felfüggesztődik, hasonlóképpen az a feladat is, melyet benne az egyes tagok kaptak, amíg csak az új pápa az ülés feloszlatását vagy folytatását határozatilag el nem rendeli.

348. kán. – 1. §. A püspöki szinódusnak van állandó általános titkársága, melynek élén az általános titkár áll, akit a római pápa nevez ki, és akit a titkárság tanácsa támogat munkájában. Ez a tanács püspökökből áll, akik közül egyeseket a külön jog szerint maga a püspöki szinódus választ, másokat a római pápa nevez ki, de mindnyájuk feladata megszűnik az új teljes ülés kezdetével.

2. §. Ezenkívül a püspöki szinódus minden ülésének van egy vagy több külön titkára is, akiket a római pápa nevez ki. Ezek a rájuk bízott hivatalt csak a szinódus ülésének végéig töltik be.