AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

AZ ISTEN NÉPE 

I. RÉSZ

A KRISZTUSHÍVŐK

III. CÍM

A SZENT SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐK, VAGYIS A KLERIKUSOK

(Kánon 232 – 293)

III. FEJEZET (Kánon 273 - 289)

A KLERIKUSOK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

273. kán. - A klerikusok sajátosan kötelezve vannak arra, hogy a pápa és saját ordináriusuk iránt tiszteletet és engedelmességet tanúsítsanak.

274. kán. - 1. §. Csak klerikusok nyerhetnek el olyan hivatalokat, melyek ellátásához rendi hatalom vagy egyházkormányzati hatalom szükséges.

2. §. Hacsak törvényes akadály nem mentesíti őket, a klerikusok kötelesek elfogadni és hűségesen teljesíteni azt a feladatot, amit ordináriusuk rájuk bízott.

275. kán. - 1. §. Mivel mindnyájan ugyanazon a művön, vagyis Krisztus testének építésén fáradoznak, a klerikusokat egyesítse a testvériség és az imádság köteléke, és működjenek együtt egymással a részleges jog előírásai szerint.

2. §. A klerikusok ismerjék el és támogassák azt a küldetést, amit a maguk részéről a világiak az egyházban és a világban teljesítenek.

276. kán. - 1. §. A klerikusok különösen is kötelesek életmódjukban a szentségre törekedni, hiszen a felszenteléssel új címen is Istenek szentelődtek, és ők Isten misztériumainak kezelői Isten népe szolgálatára.

2. §. Hogy ezt a tökéletességet elérhessék:

1. először is teljesítsék hűségesen és fáradhatatlanul lelkipásztori szolgálatuk feladatait;

2. lelki életüket a Szentírás és az eucharisztia asztaláról táplálják; tehát nyomatékosan felhívjuk a papokat, hogy naponta ajánlják fel az eucharisztikus áldozatot, a diakónusokat pedig, hogy naponta vegyenek részt azon;

3. a papok és a papságra készülő diakónusok kötelesek naponta elvégezni a zsolozsmát saját jóváhagyott liturgikus könyveik szerint; az állandó diakónusok pedig annyit végezzenek belőle, amennyit a püspöki konferencia megszab;

4. ugyancsak kötelesek a lelkigyakorlatokon való részvételre a részleges jog előírásai szerint;

5. buzdítjuk őket, hogy rendszeresen elmélkedjenek, gyakran vegyék fel a bűnbánat szentségét, különösen tiszteljék az Istenszülő Szüzet, és éljenek a megszentelődés egyéb általános és különös eszközeivel.

277. kán. - 1. §. A klerikusok kötelesek a mennyek országa kedvéért örökös és teljes önmegtartóztatásban élni, ezért meg kell tartaniuk a celibátust, mely Isten különös ajándéka; ezáltal a szent szolgálatra rendelt személyek könnyebben kapcsolódhatnak osztatlan szívvel Krisztushoz, és szabadabban szentelhetik magukat Isten és az emberek szolgálatára.

2. §. A klerikusok kellő óvatossággal viselkedjenek az olyan személyekkel szemben, akiknek látogatása veszélyezteti önmegtartóztatási kötelezettségük teljesítését, vagy a hívőket megbotránkoztatja.

3. §. A megyéspüspök hatáskörébe tartozik, hogy erről pontosabb szabályokat adjon ki, és hogy ennek a kötelezettségnek a megtartásáról az egyes esetekben ítéletet alkosson.

278. kán. - 1. §. A világi klerikusoknak joga van másokkal társulni a klerikusi állapottal összeegyeztethető célok érdekében.

2. §. A világi klerikusok különösen azokat a társulásokat becsüljék nagyra, amelyek az illetékes hatóság által elismert szabályzat szerint, megfelelő és kellőképpen jóváhagyott életmód és testvéri segítség révén életszentségüket mozdítják elő szolgálatuk gyakorlásában, s amelyek a klerikusok egységét erősítik egymással és püspökükkel.

3. §. Tartózkodjanak a klerikusok olyan társulások alapításától vagy a bennük való részvételtől, amelyek célja vagy tevékenysége a klerikusi állapot sajátos kötelezettségeivel nem egyeztethető össze, vagy amelyek akadályozhatják az illetékes egyházi hatóságtól rájuk bízott feladat gondos teljesítését.

279. kán. - 1. §. A klerikusok a szent tanulmányokat pappá szentelésük után is folytassák, és kövessék a szilárd, szentírási alapon álló áthagyományozott és az egyház által általánosan elfogadott tanítást úgy, ahogyan azt főként a zsinatok és a pápák meghatározták, és kerüljék a profán módon újszerű szavakat, valamint az áltudományt.

2. §. A papok a részleges jog előírásai szerint látogassák a pappá szentelésük után tartandó lelkipásztori jellegű előadásokat, mégpedig az ugyanezekben az előírásokban meghatározott időközönként, és vegyenek részt más előadásokon, teológiai találkozókon és konferenciákon is, melyek adjanak nekik alkalmat a szent tudományok és a lelkipásztori módszerek mélyebb megismerésére.

3. §. Szerezzenek ismereteket egyéb, különösen a szent tudományokkal kapcsolatos tudományok terén is, amennyiben ez főként a lelkipásztori szolgálat gyakorlását segíti.

280. kán. - Erősen ajánlatos, hogy a klerikusok valamilyen közösségben éljenek; ha ez valahol szokásban van, lehetőség szerint meg kell tartani.

281. kán. - 1. §. A klerikusok, mivel egyházi szolgálatot teljesítenek, helyzetüknek megfelelő díjazást érdemelnek; ennek meg kell felelnie feladatuk természetének, a hely és a kor viszonyainak, és lehetővé kell tennie, hogy fedezzék életszükségleteiket, és méltányosan tudják díjazni azokat, akiknek szolgálatára szorulnak.

2. §. Ugyancsak biztosítani kell, hogy olyan szociális gondoskodásban részesüljenek, mely kellően fedezi szükségleteiket betegség, munkaképtelenség vagy öregség esetén.

3. §. Azok a nős diakónusok, akik teljesen az egyházi szolgálatra szentelik magukat, olyan díjazást érdemelnek, hogy magukat és családjukat el tudják tartani; azok pedig, akik világi foglalkozásuk alapján, melyet gyakorolnak vagy gyakoroltak, díjazásban részesülnek, gondoskodjanak ebből a jövedelmükből maguk és családjuk szükségleteiről.

282. kán. - 1. §. A klerikusok éljenek egyszerűen, és tartózkodjanak mindentől, ami hiábavalóságnak tűnik.

2. §. Azokat a javakat pedig, amelyeket egyházi hivataluk gyakorlása alkalmából szereztek, és amelyek tisztes megélhetésüknek és állapotuk összes sajátos kötelezettségei teljesítésének fedezése után megmaradnak, fordítsák az egyház javára és a segítő szeretet cselekedeteire.

283. kán. - 1. §. A klerikusok, még ha nincs is helybenlakással járó hivataluk, ne távozzanak ordináriusuk legalább feltételezett engedélye nélkül egyházmegyéjükből olyan jelentős időre, amit a részleges jog határoz meg.

2. §. Megilleti azonban őket, hogy évente biztosítandó és elégséges szabadságuk legyen. Ennek mértékét az egyetemes vagy a részleges jog szabja meg.

284. kán. - A klerikusok viseljenek illő, egyházias öltözéket, a püspöki konferencia által kiadott szabályok és a törvényes helyi szokások szerint.

285. kán. - 1. §. A klerikusok teljességgel tartózkodjanak mindentől, ami állapotukhoz nem illő, a részleges jog előírásai szerint.

2. §. Kerüljék a klerikusok mindazt, ami nem illetlen ugyan, de a klerikusi állapottól idegen.

3. §. Tilos a klerikusoknak olyan közhivatalt vállalniuk, amely a világi hatalom gyakorlásában való részvétellel jár.

4. §. Ordináriusuk engedélye nélkül ne vállalják világiak javainak igazgatását, vagy olyan világi hivatalokat, melyek számadási kötelezettséggel járnak; ordináriusuk megkérdezése nélkül még saját javaik terhére sem szabad kezességet vállalniuk; olyan kötelezvényt se írjanak alá, melyből meghatározott ok nélküli fizetési kötelezettség származik számukra.

286. kán. - Tilos a klerikusoknak a törvényes egyházi hatóság engedélye nélkül személyesen vagy mások útján, akár maguk, akár mások javára üzleti tevékenységet vagy kereskedést folytatniuk.

287. kán. - 1. §. A klerikusok mindig a lehető legjobban segítsék elő az igazságos békét és egyetértést az emberek között.

2. §. Politikai pártokban vagy szakszervezetek vezetésében tevékeny részt ne vállaljanak, hacsak az illetékes egyházi hatóság megítélése szerint az egyház jogainak védelme vagy a közjó szolgálata ezt meg nem kívánja.

288. kán. - Az állandó diakónusokat nem kötelezik a 284. kán., a 285. kán. 3. és 4. §, a 286. kán. és a 287. kán. 2. § előírásai, hacsak a részleges jog másként nem rendelkezik.

289. kán. - 1. §. Mivel a katonai szolgálat kevéssé illik a klerikusi állapothoz, a klerikusok és a szent rendek felvételére készülők ne jelentkezzenek önként katonának, hacsak ordináriusuk nem engedélyezte.

2. §. A klerikusok éljenek azokkal a mentességekkel, amelyeket a klerikusi állapottól idegen feladatok és világi közhivatalok alól a törvények, megállapodások vagy szokások biztosítanak számukra, kivéve, ha különös esetekben a saját ordináriusuk másként rendelkezik.