 |
ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT
A HÁZASSÁG SEMMISNEK NYILVÁNÍTÁSÁÉRT FOLYÓ ÜGYEKBEN
A Rendkívüli Püspöki Szinódus 2014 októberében tartott III. Általános Ülése megállapította, hogy a hívek nehezen jutnak el az egyházi bíróságokhoz. Mivel pedig a püspöknek mint jó pásztornak kötelessége, hogy a sajátos lelkipásztori gondozásra szoruló híveinek segítségére siessen, biztos tudatában annak, hogy Péter utóda és a püspökök együttműködnek a törvény ismeretének elterjesztésében, jónak látszott, hogy a házassági per alkalmazására vonatkozó részletesebb szabályokkal együtt bizonyos eszközöket adjunk, hogy a bíróságok munkája meg tudjon felelni a hívőknek, akik az igazság kinyilvánítását kérik arról, hogy tönkrement házasságuk köteléke létezik-e vagy sem.
1. cikkely – A püspöknek a 383. kán. 1. §-a értelmében apostoli lelkülettel kell követnie a különvált vagy elvált házastársakat, akik életállapotuk miatt esetleg felhagytak a vallás gyakorlásával. Ő tehát osztozik a plébánosokkal (vö. 529. kán. 1. §) az ilyen nehézségekkel küzdő krisztushívők lelkipásztori ellátásának gondjában.
2. cikkely – A pert megelőző vagy lelkipásztori vizsgálat, amely plébániai vagy egyházmegyei keretek közt fogadja a különvált vagy elvált krisztushívőket, akik kételkednek házasságuk érvényessége felől vagy meg vannak győződve annak érvénytelenségéről, azt a célt szolgálja, hogy felismerjék helyzetüket és egybegyűjtsék azokat az elemeket, amelyek hasznosak az esetleges rendes vagy rövidebb bírósági eljáráshoz. Ezt a vizsgálatot az egyházmegye egységes házasságpasztorációs munkájának keretében kell végezni.
3. cikkely – Ezt a vizsgálatot a helyi ordinárius által alkalmasnak tartott személyekre kell bízni, akik kánonjogi – de nem kizárólag ilyen – szakértelemmel rendelkeznek. Ezek közé tartozik elsősorban a helyi plébános vagy az, aki a feleket az esküvőre felkészítette. Ezt a tanácsadói feladatot rá lehet bízni más, a helyi ordinárius által jóváhagyott klerikusokra, megszentelt életet élőkre vagy világiakra is.
Az egyházmegye vagy több egyházmegye együtt, a jelenlegi csoportosításuk szerint, állandó szervezetet is létrehozhat ennek a szolgálatnak a teljesítésére, és ha alkalmas, összeállíthat egy segédkönyvet is, amely a lényeges elemeket tartalmazza ennek a vizsgálatnak a lehető legjobb lefolytatásához.
4. cikkely – A lelkipásztori vizsgálat egybegyűjti azokat az elemeket, amelyek hasznosak ahhoz, hogy a házastársak vagy jogvédőjük kezdeményezze az ügyet az illetékes bíróság előtt. Meg kell vizsgálni, hogy a felek egyetértenek-e a semmisség kérésében.
5. cikkely – Az összes elemek egybegyűjtése után a vizsgálat a keresetlevéllel zárul, amelyet, ha a helyzet úgy kívánja, be kell terjeszteni az illetékes bíróságnak.
6. cikkely – Mivel az Egyházi Törvénykönyvet minden szempontból alkalmazni kell, a sajátos szabályok fenntartásával a házassági perekben is, az 1691. kán. 3. §-ának megfelelően, a jelen szabályzat nem kívánja részletesen kifejteni az egész eljárás vázlatát, hanem csupán a főbb törvényi újításokat igyekszik megvilágítani és ahol szükséges, kiegészíteni.
I. CÍM
AZ ILLETÉKES FÓRUM ÉS A BÍRÓSÁGOK
7. cikkely – 1. §. Az 1672. kán.-ban említett illetékességi jogcímek egyenrangúak, de lehetőség szerint meg kell tartani azt az elvet, hogy a felek és a bíró közel legyenek egymáshoz.
2. §. A bíróságoknak az 1418. kán. szerinti együttműködése révén pedig biztosítani kell, hogy bármely fél vagy tanú a lehető legkisebb költséggel vehessen részt a perben.
8. cikkely – 1. §. Azokban az egyházmegyékben, amelyeknek nincs saját bíróságuk, a püspök gondoskodjon arról, hogy mielőbb, akár az egyházmegye vagy az egyházmegyék csoportja és az Apostoli Szentszék által támogatott állandó és folyamatos továbbképző tanfolyamok révén is, olyan személyeket képezzenek, akik a házassági ügyekre megalakítandó bíróságokon dolgozni tudnak.
2. §. A püspök kiválhat az 1423. kán. előírása szerint létesített egyházmegyeközi bíróságból.
II. CÍM
A HÁZASSÁG MEGTÁMADÁSÁNAK JOGA
9. cikkely–Ha a per folyamán, még a perbezárás előtt a házastárs meghal, a perfolyamat felfüggesztődik, amíg a másik házastárs vagy más, akinek érdekében áll, nem kezdeményezi a folytatást. Ebben az esetben a törvényes érdeket bizonyítani kell.
III. CÍM
A PERALAPÍTÁS ÉS A VIZSGÁLAT
10. cikkely – A bíró elfogadhatja a szóbeli kérelmet, valahányszor a fél akadályozva van a keresetlevél benyújtásában: utasítsa azonban a jegyzőt, hogy készítsen írott okmányt, amelyet fel kell olvasni a félnek, akinek jóvá kell azt hagynia. Ez az irat minden jogi hatás tekintetében egyenértékű a fél által írt keresetlevéllel.
11. cikkely – 1. §. A keresetlevelet az 1673. kán. előírása szerint kiválasztott egyházmegyei vagy egyházmegyeközi bíróságnak kell benyújtani.
2. §. Nem minősül a kérelemnek való ellentmondásnak, ha az alperes a bíróság igazságosságára bízza magát, vagy ismételt, szabályos idézés után semmilyen választ nem ad.
IV. CÍM
AZ ÍTÉLET, ANNAK MEGTÁMADÁSA ÉS VÉGREHAJTÁSA
12. cikkely – A jog szerint szükséges erkölcsi bizonyossághoz nem elegendő, hogy a bizonyítékok és jelek túlnyomó jelentőségűek legyenek, hanem az szükséges, hogy a jogi és ténybeli tévedés minden ésszerű pozitív kétsége kizárt legyen, ha nem szűnik is meg az ellenkező állítás puszta lehetősége.
13. cikkely – Ha a fél kifejezetten kijelenti, hogy elutasít az ügyre vonatkozó minden értesítést, akkor azt kell tartani, hogy lemondott arról a jogáról, hogy megkapja az ítélet példányát. Ebben az esetben vele az ítélet rendelkező része közölhető.
V. CÍM
A RÖVIDEBB HÁZASSÁGI ELJÁRÁS A PÜSPÖK ELŐTT
14. cikkely – 1. §. Azok között a tárgyi és személyi körülmények között, amelyek lehetővé teszik, hogy a házassági semmisségi ügyet rövidebb eljárással tárgyalják az 1683-1687. kán. szerint, említhetők például: a hit olyan hiánya, amely a beleegyezés színlelését vagy az akaratot meghatározó tévedést okozhatja; a házastársi együttélés rövidsége; a gyermek elkerülése céljából végzett abortusz; makacs kitartás egy házasságon kívüli kapcsolatban az esküvő idején vagy közvetlenül utána; a terméketlenség, valamely súlyos, fertőző betegség, illetve korábbi kapcsolatból származó gyermekek vagy börtönbüntetés megtévesztő szándékú eltitkolása; a házasságkötésnek a házasélettől teljesen idegen indoka vagy a nő előre nem látott terhessége; a beleegyezés kikényszerítésére alkalmazott fizikai erőszak; az értelem használatának orvosi dokumentumokkal igazolt hiánya, stb.
2. §. A kérelmet alátámasztó okiratok közé tartoznak mindazok az orvosi dokumentumok, amelyek nyilvánvalóan feleslegessé tehetik, hogy hivatalból szakértői véleményt kérjenek.
15. cikkely – Ha beterjesztették a keresetlevelet a rendes eljárás megindítására, de a bírósági helynök úgy ítéli, hogy az ügy rövidebb eljárással tárgyalható, a keresetlevélnek az 1676. kán. 1. §-a szerinti közlése keretében szólítsa fel az alperest, aki a keresetlevelet nem írta alá, hogy közölje a bírósággal, hozzájárul- e a beterjesztett kéréshez és részt kíván-e venni az eljárásban. Valahányszor szükséges, a bírósági helynök szólítsa fel a felet vagy a feleket, akik a keresetlevelet aláírták, hogy mielőbb egészítsék ki a keresetlevelet az 1684. kán. előírása szerint.
16. cikkely – A bírósági helynök kijelölheti önmagát vizsgálóbírónak, ám amennyiben lehetséges, abból az egyházmegyéből nevezzen ki vizsgálóbírót, ahonnan az ügy származik.
17. cikkely – Az 1685. kán. szerinti idézés kibocsátásakor tájékoztatni kell a feleket, hogy legalább három nappal a vizsgálati ülés előtt, ha nem voltak csatolva a keresetlevélhez, kérdőpontokat terjeszthetnek be, amelyekről a felek vagy a tanúk kihallgatását kérik.
18. cikkely – 1. § . A felek és ügyvédeik jelen lehetnek a többi felek és a tanúk kihallgatásán, hacsak a vizsgálóbíró a tárgyi és személyi körülmények miatt úgy nem ítéli, hogy másként kell eljárnia.
2. §. A felek és a tanúk válaszait a jegyzőnek írásba kell foglalnia, de csak összefoglaló jelleggel és annyiban, amennyiben a vitatott házasság lényegéhez tartoznak.
19. cikkely – Ha az ügyet egyházmegyeközi bíróság előtt vizsgálják ki, az a püspök, akinek az ítéletet ki kell mondania, annak a helynek a püspöke, amely alapján az 1672. kán. szerint az illetékességet megállapították. Ha több ilyen van, akkor lehetőleg tartsák meg a felek és a bíró közti közelség elvét.
20. cikkely – 1. §. Az ítélet kimondásának módját a megyéspüspök józan megítélése szerint határozza meg.
2. §. Az ítéletet, melyet mindenesetre a püspöknek a jegyzővel együtt kell aláírnia, és amelynek röviden és rendezetten ki kell fejtenie a döntés indokait, rendesen a döntés napjától számított egy hónap határidőn belül közölni kell a felekkel.
VI. CÍM
AZ OKIRATI ELJÁRÁS
21. cikkely – Az illetékes megyéspüspököt és bírósági helynököt az 1672. kán. előírása szerint kell meghatározni
|
